Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844
A BETHLEN-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA (1924—1926) 869 bői kitör és a szovjet—magyar gazdasági kapcsolatokat is kifejleszti. A szerződéseket megköti, de azok ratifikálását elveti. Ebben egyrészt az angol konzervatív párt hatalomrakerülésével megnövekedett külső nyomás, íőleg azonban a horthysta uralkodó körök mélységes szovjetgyűlölete és a kommunizmustól való elvakult félelme játszott döntő szerepet. A Szovjetunióval való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokból Magyarország számára nyerhető külpolitikai és gazdasági előnyöket tehát elszalasztja. b) Az angol kormány kezdeményezésére napirendre tűzik az állandó katonai ellenőrzés felváltását esetenkénti ellenőrzéssel. A Bethlen-kormány akciót indít a szomszéd államok képviselőinek az esetenkénti ellenőrzésből való kizárása és az esetenkénti ellenőrzés messzemenő korlátozása érdekében. A számára kedvezőbbé vált körülményeket azonnal a szomszéd országokkal való viszony kiélezésére használja fel, de akciójában izolálódik. A kisantant országok viszont szorosâbbra zárják katonai szövetségüket — kizárólag Magyarország ellen. c) A Bethlen-kormány — a nemet kalandorok példájára és segítségével — a pénzhamisítás néhányszor már kudarcba fulladt eszközét ismételten felhasználja külpolitikai kalandok előkészítésére. Eléri vele a frankhamisítás lelepleződését és világbotránnyá válását. Az angol és olasz kormány segítségével azonban a nemzetközi felelősségrevonást sikerül elkerülnie és a nagy botrányból ép őrrel kilábolnia. d) A Bethlen-kormány az államháztartás pénzügyi egyensúlyának helyreállítására támaszkodva eléri a népszövetségi főbiztos magyarországi felügyeletének megszüntetését és a további népszövetségi pénzügyi kontrol enyhítését. Az angol és olasz kormány segítségével — a locarnói politika függvényeként — elérte az állandó katonai ellenőrzés megszüntetését és felváltását esetenkénti ellenőrzéssel. Külpolitikai helyzetét ez mindenesetre javította és külpolitikai lehetőségeit megnövelte. Ennek fő eredője az, hogy Anglia és Olaszország külpolitikájában a magyar kormány szolgálatainak a jelentősége növekedett. Anglia részére ez csak másod- vagy harmadrangú volt, de mégis fontossággal bírt, mint Olaszországhoz és Németországhoz való viszonyának tartozéka. A Mussolini-kormány számára viszont lényegesen fontosabbá vált, hogy a magyar kormány külpolitikáját szorosabban kapcsolja az olasz külpolitikához. ej A pénzügyi ellenőrzés enyhítése után — s még a katonai ellenőrzés enyhítése előtt — a Bethlen-kormány megkezdi az „aktív külpolitikát". Ennek során elszalasztja a magyar—jugoszláv viszony rendezésének a lehetőségét és az olasz—magyar szerződés megkötésének útjára tér. A kisantant lazítását elősegítő és gazdaságilag is előnyösebb politika helyett a revansháború célkitűzéseinek inkább megfelelő olasz—magyar szerződést választja. Kiváltja vele a kisantant államok szövetségének még szorosabbá válását. Az elszigeteltségből Magyarország az olasz—magyar szerződéssel bizonyos mértékben kikerült, de úgy, hogy a magyar kormány külpolitikáját szolgaian alárendelte a fasiszta Olaszország érdekeinek. 1924-ben megvolt a lehetősége annak, hogy Magyarország a magyarszovjet szerződéssel áttörje az elszigeteltséget. Nem tudott élni vele. 1926 végére vált lehetővé a Bethlen-kormány számára a külpolitikai elszigeteltség 7*
