Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844
858 Ν EM KS DEZSŐ A nemzetközi burzsoázia általános szovjetellenes katonai érdeke és a revans háborútól íélő győztes imperialista országok egy részének külön érdekei ütköztek. S a győztes imperialista hatalmak vetélkedése az imperialista érdekek eme ütközését még szövevényesebbé teszi. A legyőzöttek feletti katonai ellenőrzés enyhítését célzó angol lépés azt a közvetlen célt is szolgálta, hogy gyöngítse francia partnerének európai befolyását és erősítse Anglia hatalmi helyzetét. Figyelemre méltó e tekintetben Hevessy párizsi magyar ügyvivő jelentése a katonai ellenőrzés kérdésében folyó diplomáciai kötélhúzásról. Hevessy is megkapta a magyar külügyminisztérium tájékoztatóját a f oganatosítandó lépesről, bár őneki a francia kormánytól nem kellett támogatást kérnie. Észrevételeit azonban július 28-i jelentésében közli. Utal arra, hogy a katonai ellenőrzés kérdésének napirendre tűzésével az angol kormány szeme előtt „nem Magyarország, Bulgária és Ausztria érdekei lebegtek", hanem célja „egy precedens teremtése volt, amely később Németországra is alkalmazható lenne". Szerinte e lépésben is érvényesül az angol külpolitika ama törekvése, hogy „a francia befolyás alatt álló szövetségközi szerveknek (így jelen esetben a Nagykövetek Tanácsának) hatásköre minél jobban gyengíttessék és azok attribuciói lassanként az inkább angol befolyás alatt álló Népszövetségre ruháztassanak". A katonai ellenőrzés kérdése Hevessy szerint „Anglia és Franciaország között fog eldőlni". Ezért aggályosnak tartja a külön magyar diplomáciai akció indítását; az angol terv sikere úgysem ezen múlik, viszont a brit kormány neheztelne érte, ha „megkérdezése nélkül ebben a kérdésben bármilyen akciót indítanánk".2 7 Az akció azonban már megindult, a kérdések alakulásában viszont komoly befolyása valóban nem volt. A Népszövetség jogügyi bizottsága Genfben augusztusban összeült. A katonai ellenőrzés tárgyalása kérdésében azt az álláspontot foglalta el, hogy az érdekelt államok képviselőit az ügy érdemi tárgyalására ne hívják meg. Csehszlovákia mint tanácstag külön meghívás nélkül is elküldi képviselőjét. Egyébként pedig a nagyhatalmak nem kívánták bővíteni a beleszólók körét a szóbanforgó kérdések tárgyalásában. Az Állandó Tanácsadó Bizottság szeptemberben készítette el a katonai ellenőrzés módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényege: az állandó ellenőrzést esetenkénti ellenőrzés váltja fel és az esetenkénti ellenőrzést a Tanács rendeli el. Ez a változtatás lényeges enyhítést jelent az ellenőrzés alatt álló országok számára. A másik fő kérdés, hogy kik vehetnek részt az ellenőrzésben. A tervezet szerint erre vonatkozóan esetenként egy-egy lista készül, amelyre lel veszik a tanácstag országokat és „az ellenőrzést szenvedő országokkal szomszédos hatalmakat". A kisantant kizárását Magyarország katonai ellenőrzéséből a magyar kormány tehát hiába várta. A harmadik fő kérdés, hogy milyen esetekben rendeljék el az ellenőrzést. A tervezet szerint mindazon esetben, amikor valamelyik kormány az ellenőrzésnek alávetett ország ellen a népszövetség főtitkárához feljelentést nyújt be. Az ellenőrzés tehát esetenkénti lesz, de ennek lehetőségét rendkívül tágra szabták. A fenti tervezetről Kánya szeptember 22-ón átiratban értesíti a Honvédelmi Minisztériumot. Közli, hogy milyen további lépéseket igyekeznek tenni a szomszéd államoknak az ellenőrzésben való részvétele ellen. Abban remény-27 Kiim. pol. 1926—35/4—1663—(2606/1924).
