Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Bethlen-kormány külpolitikája (1924–1926) 844
Λ BETH LE Χ-KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJA (10^4 ΙΟϋ'β) 851 A magyar tárgyaló lelek a tárgyalások megkezdése alkalmával rögtön felvetik a vegyes kereskedelmi társaság létesítését. Kresztinszkij első megjegyzése Kánya jelentése szerint az, hogy e kérdés nem tartozik a diplomáciai viszony létrehozásáról szóló egyezménybe, hanem csak külön kereskedelmi szerződés tárgya lehet, de „különben is ezek a társaságok ma már kihalófélben vannak".6 Kánya és Jungerth szorgalmazták a kereskedelmi szerződés megkötését a diplomáciai viszonyról szóló szerződéssel egyidőben, mint ami „a magyar kormánynak megkönnyítené a diplomáciai összeköttetés létesítését a közvéleménnyel szemben".7 A hoithysta „közvélemény" szovjetellenességéből próbáltak politikai tőkét kovácsolni és a szovjet féltől engedményt kicsikarni, de a vegyes társaság kérdését hamarosan el kellett ejteniök. Kánya már augusztus 20-án instrukciót kér arra vonatkozóan, hogy íenntartsák-e a junktimot. a diplomáciai és kereskedelmi szerződés között és erőltessék-e a vegyes társaságot, „amely esetben azonban megegyezés minden valószínűség szerint lehetetlenné válnék".8 Daruváry másnap válaszol: junktimhoz ragaszkodni, a vegyes társaságra vonatkozó „kívánságunk elejthető".9 A kereskedelmi megállapodások lő kérdése az volt, hogy a Szovjetunió mennyiben nyújtja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt a magyar léi számára is. A szovjet fél kategorikusan kijelentette, hogy a) nem biztosítja Magyarország számára mindazt a kedvezményt, amit a volt cári Oroszországból kiszakadt területeken alakult államoknak és néhány ázsiai szomszédjának megad ; b) nem biztosítja Magyarország számára mindazt a kedvezményt, amit azoknak az államoknak nyújtott, amelyek a Szovjetuniót előbb ismerték el, mint Magyarország; c) a legnagyobb kedvezmény elvét Magyarországgal szemben úgy alkalmazza, hogy mindazt a kedvezményt megadja számára, amit ezután fog más államoknak is nyújtani. Eithető, hogy a Szovjetunió egyrészt nem hajlandó többé olyan kedvezményeket nyújtani, amit korábban, amikor súlyos gazdasági helyzetben volt, kizsaroltak tőle. Másrészt nem hajlandó megadni azokat a kedvezményeket sem, amiket egyes szomszéd államoknak különleges baráti segítség gyanánt nyújtott. A magyar fél végülis tudomásul vette, hogy a szovjet kormány csak a jövőben másoknak is nyújtandó legnagyobb kedvezményt biztosítja Magyarországnak is, a jelenben pedig azokra a kedvezményekre számíthat, amiket a szovjet kormány Csehszlovákiának is biztosít a vele megkötött kereskedelmi egyezményben.1 0 A kormányon belül ebben a kérdésben maradt bizonyos nézeteltérés. Walkó kereskedelmi miniszter szeptember 9-i állásfoglalásában kétségbe vonja a kereskedelmi forgalomról szóló szerződés praktikus jelentőségét, ha az csak a „jövőbeli kedvezményeket nyújtja". A szerződést ugyan nem ellenzi, „ha emellett rendkívül nyomós politikai okok szólnak", de a kereskedelmi tárca ebben, szerinte, érdektelen, és nem lehet arra hivatkozni, hogy „gazdasági érdekből jött létre a megállapodás". Állásfoglalásának lényege: nem bánom, 6 Uo. 'Uo. 8 Uo. 9 Uo. í0 Uo. Megjegyzendő, hogy a szovjet—csehszlovák kereskedelmi egyezményt anélkül kötötték meg, hogy a két ország között diplomáciai kápesolat létesült volna. 0 Századuk
