Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
A KÖZÉPKORI FALUSI FÖLDKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETÉVEL FOGLALKOZÓ IRODALOM 837 4 teljes hanyatlást. A pozitivizmus a társadalmat a maga egészében kívánta vizsgálni, kizárólag a történeti források segítségével, és azokat a legteljesebb elemzés alá vette. A társadalom fejlődésében ellentmondásokat, osztályellentéteket nem keresett, és ezzel természetesen az osztályuralom takarójává vált. A német történetkutatás pozitivizmusa a század utolsó évtizedeiben nem tagadta meg önmagát, mint ahogy az a francia irodalomban már a hetvenes évektől bekövetkezett. A polgári optimizmus fejeződött ki a múlt társadalmának elmélyült vizsgálatában és kritikájában. A középkor falusi földközösségére vonatkozó tudományosan megalapozott tanítások továbbvitelében ilyennek tekinthetők Bethmann-Holhveg, R.Sohm, G. Waitz, G. Beseler, 11. Brunner, VV. Arnold, L. Zoepfl, R. Schröder, A. Meitzen és mások tanításai. A germán Mark-közösségről szóló korábbi tanítások természetesen nem maradtak érintetlenek. Heves vita folyt tovább és rendkívül gazdag új forrásanyag került felszínre a középkori parasztság társadalmában megőrzött közösségi intézmények maradványaira. A korai germán állapotokról folytatott vita pedig átnyúlt a XX. századba. Hasonlóan G. Waitz nézetei a korai germán társadalom föld-újrafelosztásának a rendjéről szintén későbbi viták tárgyává lettek. A legkorábbi források tanúsága szerint a birtokközösség létezését történetileg bizonyítottnak tekintette R. Sohm, G. Waitz, H. Siegel és mások, annak ellenére, hogy a szerzők egy része az idevonatkozó források megnyugtató értelmezésében sem tudott teljesen egyetérteni. A korai tulajdoni viszonyok tisztázása érdekében rendkívül sokoldalú megvilágítást nyert a szomszédok (vicini) háramlási joga (Heimfallsrecht), összefüggésben a Mark-közösségen belüli viszonyokkal. A kutatók nagy többsége általánosan elismerte azt, hogy a kialakuló magántulajdon a germánok korai történetében a közösség által erősen korlátozott volt. A már G. L. Maurertől kiinduló, megalapozott tanítást, hogy a földesuraság kialakulásával és túlsúlyra jutásával a Mark-közösségek nem pusztultak el, hanem egyes helyeken, így a havasi közösségekben (Alpgenossenschaft) hosszú ideig fennmaradtak,181 valamint a közösségi birtoklás alapelveinek fennmaradását egészen a legújabb időkig elismerték.18 2 A századvégi beható történetkutatás a közösségi földhasználat maradványainak igen változatos ós sokszor jelentéktelennek látszó formáira is felhívta a figyelmet; így az aratás utáni legeltetés jogára, mely kiterjedt a földesúri földekre is. Hasonlóan feltárták a kalászgyűjtögetés, átjárás és egyéb legeltetési jogokat, valamint a VIII. századtól már forrásszerűen bizonyítható művelési kényszer sokoldalú kapcsolatát a közösségi mezőhasználattal. A pozitív kutatás minden előrehaladottsága ellenére is nem egy vonatkozásban a századvégi irodalom G. L. Maurer, G. Hanssen tanításait csak összefoglalta, vagy magyarázta. így pl. a sok vitára okot szolgáltató telek fogalmának elemzésében G. Waitz korábbi forrásokon alapuló tanítására támaszkodtak,183 miszerint a telket a földnek és az ehhez tartozó jogok komplexusának tekintették. Ez a felfogás a források felsorakoztatásán kívül jóformán semmivel sem haladta meg a korábbi nézeteket.18 4 A korábbi Mark-teória megalapozott tanítása^ nyertek részletes elemzést, melynek során a jogtörténet igyekezett i" H. Siegel: Deutsche Rechtsgeschichtc. Berlin. 1895. 397 — 398. 1. 1S2 ZT. Zocpjl: Deutsche Rechtsgeschichte. III. Braunschweig. 1872. 138. 1. 183 A. Meitzen: Siedelung und Agrarwesen der Westgermanen und Ostgermanen, der Kelten, Römer, Finnen und Slawen. I. 73 — 74. 1. isi tgy g Hanssen nézeteit sem. Ld.: i. m. 5., 12., 43., 293. 1. 3*
