Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Horváth Pál: A középkori falusi földközösség történetével foglalkozó polgári történeti-jogtörténeti irodalom néhány kérdése I. rész 802
832 HORVÁTH PÁ I. gesen továbbfejlesztette. G. Hanssen munkásságában a paraszti földközösséggel foglalkozó tudományos irodalom éppen olyan jelentős támaszt talált, mint G. L., Maurer alapvető eredményeiben. A német Mark-elmélet követőit ettől kezdve G. Hanssen éâ G. L. Maurer követőinek tekintették. G. Hanssen mindenekelőtt abból indult ki, hogy a földközösség a földek közösségi birtokbavételéből keletkezett és szembefordult azokkal a hamis elméletekkel, amelyek az urasági földek egyesüléséből kívánták magyarázatát adnia közösségi rend keletkezésének. Elutasította mindazokat a történetietlen elképzeléseket, amelyek szerint a földközösség a késő középkorban keletkezett, és kiemelte, hogy az eredeti faluközösségi viszonyok között még ismeretlen volt az egyesek magántulajdona, az egyesek csak használói saját szántóföldeiknek, a közösség pedig az egész „Feldmark" birtokosa.152 Hogy a birtoklási közösség viszonyait a modern tulajdoni fogalommal ruházta fel, a legkevésbé róható fel G. Hanssennek. Ma még inkább érezzük, hogy a faluközösség tulajdoni viszonyait nevezve birtok- vagy tulajdonközösségnek, a történeti valóságot a modern, polgári tulajdonjogi fogalmak egyike sem takarja. G. Hanssen álláspontjából azonban egészen világos, hogy a korai természeti gazdálkodás következtében determinált, és szükségképpen a közakaratnak, „a faluakaratnak" alávetett termelés rendjéről ós az annak megfelelő elsajátítás viszonyairól van szó. Miközben G. Hanssen az uradalmi gazdaság keletkezésének elsőlegességét határozottan tagadta a faluközösséggel szemben, G. L. Maurer után a legvilágosabb okfejtését adta a közösségi birtoklás fokozatos korlátozásának a feudális magántulajdon által.153 A közösségi földeknek magánhasználatba kerülésével kezdődött — szerinte — az a folyamat, mely a parasztságot a közösségen belül is megosztotta és megjelentek a jogosultságokkal is csak korlátozott módon rendelkező házas zsellérek. A paraszti földek birtokbavételéből keletkezett földesuraságot kapcsolatba hozta a közösségi jogosultságok korlátozásával, ami végül is a Mark szétesésére vezetett.15 4 Ennek az összefüggésnek a felismerésével a polgári történettudományban az egyáltalán elérhető legtöbbet nyújtotta. G. Hanssen a paraszti földközösség kirablásának folyamatát a legújabb korig figyelemmel kísérte, melyben a „Gutshof" a XVII—XVIII. század folyamán „. . . durch weitere Niederlegung von Hufen" lényegesen megnagyobbodott, így megsemmisítették a paraszti földhasználat ősi rendjének maradványait. G. Hanssen a falusi földközösségben folyó termelés korlátozott viszonyaira is felfigyelt, amikor annak különös stabilitását hangsúlyozta. A földközösség korai történetében évszázadokon keresztül igen kevés változást látott, szemben az újkorral, amikor annak maradványai néhány évtized alatt lényeges átalakulást szenvedtek. A földek minősége szerint történő kisorsolásának (a dán Reebmessungsverfahren) értékelése során is a megcsontosodott, ősi intézmény keretei közt folyó termelés végtelenül korlátozott voltát látta.15 5 Ezzel ellen-152 G. Hanssen: Agrarhistorische Abhandl. I. 2—3. 1. 153 Uo. 6., 160. 1. 154 ,,.. .Damit zerfiel nun auch die altgermanisch^ Feldmark, mit ihren gleichberechtigten Hufen in herrschendes Hoffeld und unterthäniges Bauerfeld..." Ld. uo. 164—166. 1. 155 (1) „. . .ist davon die Rede, daß nur ein Theil eines Kampes, der ganz mit Gerste bestellt war, zur folgenden Saat von Winterkorn sich qualificirt, so daß also nicht alle Interessent hier Winterkorn ernten konnten." Ld. uo. 3 — 5., 43. 1.
