Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70
AZ OSZT R Α Κ—MAGYAR MONARCHIA SZÉTTÖRÉSE 77 forradalmi fellendülés teljes mértékben igazolta a bolsevikek állásfoglalásának a helyességét. Egy évvel az első világháború kirobbanása előtt, 1913 nyarán az OSzDMP Központi Bizottságának a tanácskozásán behatóan foglalkoztak a nemzeti kérdéssel és az arról szóló határozat újból elkötelezte a munkásosztályt és forradalmi pártját a nemzetek önrendelkezési joga mellett, egészen a különválásig. Ami az utóbbit illeti, a határozat nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra, hogy minden egyes esetet önállóan kell elbírálni, még hozzá az egész társadalmi fejlődés és a szocializmusért folyó proletár osztályharc céljainak megfelelően.4 7 Felismerve a nemzeti kérdés jelentőségét, a Központi Bizottság tanácskozása úgy határozott, hogy alaposabb megvitatását a legközelebbi pártkongresszus napirendjére tűzi.4 8 A háború kitörése a kongresszus megtartását ugyan egyidőre megakadályozta, de amikor a februári forradalom győzelme után 1917. május 7-én (a régi naptár szerint április 24-én) Pétervárott összeült az Oroszországi Szociáldemokrata (bolsevik) Munkáspárt hetedik összoroszországi konferenciája,4 9 egyik központi feladatának a nemzeti kérdés tisztázását tekintette, még hozzá abban a szellemben; mely a háború éveiben a bolsevik párt minden állásfoglalását, Lenin valamennyi írását és megnyilatkozását jellemezte. A nemzeti kérdésről hozott határozat újból leszegezte a nemzeteknek az önrendelkezéshez való jogát is. És lia 1917. november 7-én diadalmaskodott a proletárforradalom, ez nem utolsó sorban azért történt, mert a bolsevik párt Lenin útmutatása alapján felismerte, hogy milyen szoros és elválaszthatatlan kapcsolat áll fenn — minden bonyolultsága ellenére — az elnyomott népek nemzeti mozgalmai és a munkásosztály felszabadulása között.50 Az orosz munkásosztály a bolsevik párt vezetésével ki tudta aknázni a nemzeti mozgalmakban rejlő hatalmas erőt ós azt a haladás, 'a proletárforradalom szolgálatába tudta állítani.5 1 S amikor a szocialista forradalom győzött, a hatalomra került orosz proletariátus nem vált hűtlenné eszméihez, s a nemzeti kérdésben elfoglalt elvi álláspontját a gyakorlatban is érvényesítette. Ennek jegyében született meg 1917. november 8-án a békéről szóló rendelet,52 továbbá az „Oroszország népei jogainak deklarációja" november 15-én. A nyilatkozat második pontja kinyilvánította Oroszország népeinek teljes önrendelkezését, beleértve a különválás és az önálló nemzeti állam alakításának a jogát is.5 3 Hogy mennyire nem egyszerűen formális elismerésről volt szó, azt már az elkövetkező hetek igazolták : 1917. december 31-én Szovjetoroszország elismerte Finnország függetlenségét.5 4 Érthető tehát, ha a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példamutatása szárnyakat adott a nemzeti függetlenségi mozgalmaknak az egész vilá-47 V. I. Lenin művei. 19. k. (Bpest, 1955). 429. 1. — Kommunisztyicseszkaja Partyija... I. k. 316. 1. (oroszul). 48 Kommunisztyicseszkaja Partyija... I. k. 316. 1. (oroszul) — V. I. Lenin művei 19. k. 430. 1. 49 Kommunisztyicseszkaja Partyija... I. k. 332 — 353. 1. (oroszul)— V. I. Lenin művei. 24. k. (Bpest," 1952). 223 — 319. 1. so V. I. Lenin művei. 22. k. (Bpest, 1951). 153—154. 1. " V. I. Lenin művei. 26. k. (Bpest, 1952). 116 — 119. 1. 62 V. I. Lenin művei. 26. k. 247—256. 1. — JLONYMCHTBI BHemHeö ΠΟΛΗΤΗΚΗ CCCP. TOM I. (MocKBa 1957). 11—12. 1. 53 Dokumeníi... I. k. 14—15. 1. (oroszul). 54 Uo. 71. í.
