Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - K. Obermayer Erzsébet–Horváth István Károly: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben 773
EGY HUMANISTA ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE A MOH k CS KÖRÜLI ÉVTIZEDEKBEN 793 niai László csak névlegesen birtokolta. János király ugyanis még ugyanebben a hónapban hűséges párthívét, Czibak Imrét nevezi ki váradi püspöknek; s bár a pápa Czibak kinevezését nem ismerte el, Ferdinánd hatalma sokkal kisebb volt, semhogy Macedóniai László a pápa által is szentesített jogait érvényesíthette volna. Ferdinánd és udvara haláláig váradi püspöknek tartotta Macedóniai Lászlót, noha közben — 1534-ben — Czibak Imrét meggyilkolták, s helyére János király Martinuzzi Györgyöt nevezte ki;112 Ferdinánd csak 1537-ben, Macedóniai László halála után, nevez ki új püspököt Perényi Gábor személyében, de ez a kinevezési oklevél már nem látott napvilágot: időközben ugyanis megindultak a tárgyalások Ferdinánd és János király közt, melyek eredményeképpen többek közt Ferdinánd is elismerte Martinuzzi Györgyöt váradi püspöknek.11 3 Macedóniai László egyideig még aktívan részt vesz a politikai életben és szolgálataival igyekszik háláját kifejezni Ferdinánd iránt. 1528 januárjában a Budán meghirdetett országgyűlésen ott találjuk — mint váradi püspököt — a többi Ferdinánd-párti főpapok között.11 4 Ügy látszik, nagy befolyása volt Ferdinánd udvarában; előfordult, hogy ismerősei az ő pártfogását kérték, mikor Ferdinánd előtt tisztára akarták mosni magukat s megszerezni a király kegyeit.115 Ferdinánd, hogy anyagi helyzetén segítsen — a váradi püspökség jövedelmeit ugyanis Czibak Imre élvezte s így Macedóniai László legfeljebb csak a királyi kincstárból járó jövedelemre számíthatott, ami a kincstár állandó pénzzavarai miatt meglehetősen bizonytalan jövedelemforrás volt —, még 1527-ben neki adományozta a Trencsén megyei Léva (Illawa?) várát összes tartozékaival együtt, továbbá a nyitrai ispánsághoz tartozó Játhó-pusztát. Macedóniai László azonban a királyi adományokat ismeretlen okokból testvéreire, a Zápolyait támogató Miklósra, továbbá Jánosra, örököseikre és utódaikra iratta.116 változtat az, hogy Mária királyné már egy 1527. jún. 23-án kelt levélben episcopusVént említi ; vö. W. Bauer—/?. Lacroix: i. h. (ugyanígy egy 1527. aug. ]-i esemény kapcsán Velius ; vö. C. Ursinus Velius : i. h.). A váradi püspökséget Ferdinánd — úgy látszik— már korábban odaígérte Macedóniai Lászlónak, mint erről egy 1527. júl. 17-én kelt oklevéltanúskodik; vö. Bunyitay V.—RapaicsB.—Karácsonyi J. : Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. Bpest. 1902. I. k. (1520—1529). 331. 1. 1527. nov. 8—9—10-én az országgyűlésen már váradi püspökként vesz részt; vö. Bunyitay V.— Rapaics R.—Karácsonyi J. : i. m. I. k. 341—342. 1., s ugyanez év dec. 5-én megkapja Ferdinánd felhatalmazó oklevelét a váradi székeskápt alan javadalmainak adományozását illetőleg : vö. Bunyitay V.—Rapaics R.—Karácsonyi J.: i. m. I. k. 350. 1. 112 Czibak Imrét Gams nem is említi a váradi püspökök között. Érdekes azonban, hogy Macedóniai Lászlót is csak 1533-ig tartja váradi püspöknek; az 1534-es évnél már Martinuzzi György neve szerepel. Ennek magyarázata nyilvánvalóan az, hogy Gams nem a Martinuzzi György kinevezését szentesítő pápai bulla keltét (1539. máj. 30-át) vette alapul, hanem azt az esztendőt, melyben János király a meggyilkolt Czibak Imre helyébe Martinuzzi Györgyöt nevezte ki, elfelejtkezve arról, hogy Macedóniai László — aki szintén pápai jóváhagyással birtokolta, bár csak névleg, e püspökséget s viselte a váiadi püspöki címet — ekkor még életben volt. 113 Bunyitay V.: i. m. I. k. 383. skk. 1. 114 Fraknói V. : Μ. Ο. T. I. k. 85. 1. 115 Vö. Kálnay Imre 1527. nov. 12-én kelt levelét Oláh Miklóshoz C. E. 2. 1. 116 A kérdést részletesen tárgyalja Magyar Sion IV. (1866) 524. skk. 1. Ugyanitt közeivé Ferdinánd adománylevele, mely az átíratást is jóváhagyja. Hogy a János-párti Miklós nevére történt átíratást a királyi adománylevél jóváhagyja és szentesíti, ez annál feltűnőbb, mivel az oklevél szerint is a felsorolt birtokok azelőtt a hűtlenséggel vádolt Zápolyai János kezén voltak, vö. még Bunyitay V.: i. m. I. k. 3E0. 1. és Chcrényi J. : Adatok és okmányok az itteni rk. plébánia történetéhez. Nyitia. 1898. 11. 1. — Még
