Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - K. Obermayer Erzsébet–Horváth István Károly: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben 773
790 Κ. OBERMAYKR ERZSÉISET—HORVÁTH ISTVÁN KÁROLY tóvá, s bár Thurzó a királyi tanács előtt lemondott, az nem fogadta el lemondását, mindössze felmentette a ielelősség alól.95 Emellett ismeretesek a királynak május végén és június havában a különböző városoknak küldött, Thurzó kincstartóságának tényét említő értesítései, másrészt magának Thurzó Eleknek minden kétséget eloszlató közlései.9 6 S végezetül : egy 1526. július 9-én kelt királyi oklevél is világosan bizonyítja Thurzó kincstartóságának a tavaszi országgyűlés óta — gyakori lemondási kísérletei ellenére is konstatálható — folyamatosságát, sőt ezen túlmenőleg az említett számadáskönyv szerzőségének kérdését is nagy valószínűséggel Thurzó javára dönti el.97 Kimutatható, hogy az egész lélreértés végső soron Engel egy — Istvánlly vonatkozó passzusának téves értelmezéséből származó — megjegyzésén alapul.98 Ugyancsak alaptalan ós valószínűtlen az a feltevés is, miszerint az egyházi kincsek beszedésére vonatkozó megbizatással egyidőben a király Macedó-Magyar Történelmi Tár XXII (1877). 47. 1. Thurzó Eleknek tulajdonítja az 1526-os számadáskönyv vezetését, ugyanúgy, mint Thallóczy L.— Áldásy A. : A Magyaroszág és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. 1198—1526. Monumenta Hungáriáé Historica. Dipl. H. Bpest. 1907. 368. 1. A számadáskönvvet kiadta J. Chr. Engel·, i. m. 187—236. 1. Eredetije az Országos Levéltárban Dl 24405 alatt, m Szabó D. : i. m. 108. 1. 96 1526. máj. 28-án a király értesíti Pozsony városát, hogy a kincstartói hivatalt Thurzó Eleknek adja. O. L. Pilmtár, Pozsony város levéltára 2717. — 1526. máj. 30-án maga Thurzó közli a tényt Pozsonnyal. Uo. 2718. — 1526. jún. 3-án a király Beszterce városával közli, hogy Dóczy János után Thurzó lett a kincstartó. O. L. Filmtár, Beszterce város levéltára 575., majd ugyané tényről újabb értesítést küld 1526. jún. 27-én. Uo. 582. — 1526. jún. 29-én Π. Lajos Bártfa város polgárait értesíti Thurzó kincstartó- ι ságáról, Iványi B. : Bártfa szabad királyi város levéltára. Kézirat. Π. k. 5579. szám alatt, s még ugyané napon Thurzó Elek is tudósítást küld a dologról. Uo. 5580. — Ugyancsak 1526. jfm. 29-én Thurzó Kassa városát is értesíti. O. L. Filmtár, Kassa város levéltára 1135. Ezen a helyen mondunk egyszersmind köszönetet Kubinyi Andrásnak, aki az idézett oklevelekre figyelmünket felhívta s azóta megjelent cikkében is (,,A királyi , kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig." Levéltári Közlemények XXVIII. , 1958. 35.skk. 1.) azon a véleményen van, hogy a számadáskönyv -— egy korábbi, 1525. jan. 12.—júl. 16-ig terjedő kiadási naplóval együtt — legalábbis „Thurzó Elek királyi kincstartó irodájából" (45/87) került ki. 97II. Lajos 1526. júl. 9-i oklevelében a következőket olvashatjuk: Nos licei rationes suas, qiias coram Maiestate nostra et toto consilio nostro toties proposuit et propter quas se ad hoc officium insuffieientem declaravit, iustas esse arbitrati fuerimus, tarnen . . . hoc ipsum officium thezaurarialus apud eum reliquimus illudque ei imposuimus, existimantes ipsum Alexium Thurzonem idem officium magis, quam quemvis alium sufferre 1 posse . . . Közli Szabó D. : i. m. 220—222. 1. — Lehetséges, hogy a szövegben szereplő rationes éppen a máj. 23. és júl. 1. között készült számadáskönyvre utal. 98 Istvánffy i. h. szószerint a következőket írja: . . . delectique ad exigendas ex semisse res, iisdem comitiis sunt . . . Ladislaus Macedonius, Episcopus Sirmiensis, ac qui in monetam conflandas curarent, aut eadem forma militibus dividerent, Nicolaus Oerendius ac Franciscus Dócius. . ., supra haec omnia, praefecti aerario maioribus Sacerdotum collegiis, quae capitula, ac conventus vulgo adpellantur et praepositis, Abbatibus, alliisque locupletioribus decreto senatus pecuniam imperarunt. A szöveg világosan elkülöníti egyrészt Macedóniai Lászlónak az egyházi kincsek beszedésére vonatkozó megbízatását Gerendiótől és Dóczyétól, kiknek feladata a kincsek pénzzé olvasztása s a katonák kifizetése volt, másrészt a supra haec omnia kifejezéssel mindezektől élesen különválasztja a praefecti aerario feladatkörét, akik az egyházi kincsek beszedésén túl külön pénzszolgáltatást róttak ki a gazdagabb papi méltóságokra. Ez az értelmezés — mely egyébként grammatikailag az egyedül lehetséges — teljesen megfelel Brodarics i. h. félreérthetetlen közlésének: Praefecit dimidii argenti ex Ecclesiis accipiendi summae Ladislaum Macedonium . . . Nicolaum vero Oerendi . . . argento huic vel in monetam cudendo, vel ex assensu Oratoris Pontificii ad hos tantum solos belli usus militibus distribuendo. Exigitur praeterea ( !) per Thesaurarium pecunia ab Abbatibus, Praepositis . . . etc. Mindkét szövegből világosan kitűnik az is, hogy Macedóniai Lászlónak és társainak különleges megbízatása elkülönül
