Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - K. Obermayer Erzsébet–Horváth István Károly: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben 773
786 Κ. OBERMAYKR ERZSÉISET—HORVÁTH ISTVÁN KÁROLY hozni; minden reményüket a külföldi — elsősorban az V. Károly német császártól igért7 5 — segítségbe vetették. Az 1522. március 23-ra összehívott birodalmi gyűlés már tárgyalt a segélynyújtás kérdéséről, de anélkül, hogy valamilyen irányú döntést hoztak volna. A további tanácskozást a bécsi ülésre halasztották. 1522 nyarán, a bécsi megbeszéléseken Szatmári György esztergomi érsekkel együtt magyar követek jelentek meg — köztük Macedóniai László is7 6 —, de a birodalmi gyűlés, minthogy nem rendelkeztek a rendek megbízólevelével, nem tartotta őket tárgyalóképes leieknek. Küldtek ugyan 3000 gyalogost a horvát véghelyekre, de egy nagyobbarányú expedíció kiállításának megtárgyalását az V. Károly által 1522. szeptember l-re meghirdetett nürnbergi birodalmi gyűlésre halasztották, leiszólítva külön Lajos királyt és külön a rendeket is, hogy oda követeket küldjenek. A király ekkor Csehországban tartózkodott, ahova már 1522 elején távozott a rendek tartóztatása ellenére azzal, hogy a csehországi diétán megpróbál a török ellen segítséget szerezni; ez persze nem sikerült. A nádor, mivel nem remélhették, hogy a király meglelelő időre hazaérkezik, augusztus 10-re országgyűlést hívott össze Budára, melynek lő leladata a nürnbergi birodalmi gyűlésre küldendő követek megválasztása volt. A követként megválasztott két iőpapot, két bárót és négy nemest7 7 egyszersmind azzal a feladattal is megbízták, hogy Prágában 1 elkeressék Lajos királyt és rávegyék, hogy még ugyanazon év novemberére hívjon össze országgyűlést, ahol a német segély alapján a török ellen indítandó hadjáratról határozzanak. A követek — köztük Macedóniai László — csak a gyűlés befejezte után keltek útra a rendek megbízólevelével.7 8 Prágában hosszabb időt töltöttek, mert a királyi utasítást csak szeptember 29-én kapták meg.7 9 Október 12-én érkeztek Nürnbergbe, pár héttel a birodalmi gyűlés ünnepélyes megnyitása előtt. A magyar követség hivatalos szónokának, Macedóniai Lászlónak beszédére a gyűlés megnyitását követő harmadik napon, november 19-én került sor.8 0 75 Macedóniai László beszédéből kiderül, hogy V. Károly Ígéretet tett Π. Lajos királynak : ... Subsidium a principibus et omnibus .. . imperii ordinibus sibi pro suscipienda imperiali corona et recuperandis in Italia amissis oblatum centra fervidcs Turcas convertere . . . 76 Bár az 1522. máj. 10-én Prágában kiállított megbízólevélen Macedóniai László neve nem szerepel, úgy látszik, legalábbis az egyik megbeszélésen, Szatmári György kíséretének tagjaként δ is részt vett ; vö. Deutsche Reichstagsakten unter Kaiser Kail V. (Jüngere Reihe) IV. k. Gotha. 1901. 197. skk. 1. 77 A követség tagjai : Gosztonvi János győri, Macedóniai László szerémi püspök. Drágffy János tárnokmester, Korláthkövi Péter udvarmester, továbbá Werbőczi István királyi személynök, Getyei János alnádor, Pogány Zsigmond főispán és Kenderesi Mihály királyi tanácsos. Szabó D.: i. m. 56. 1. Rá hivatkozik Holub J. : i. m. 499/3. stb. ; vö. Fraknói V.: Werbőczi István a mohácsi vész előtt. Századok 1876. 600. 1. 78 A rendek 1522. aug. 28-án kelt megbízólevelét közli Szabó D. : i. m. 185—187. 1. A török elleni expedíció ügyében korlátlan tárgyalási joggal és a legszélesebb hatáskörrel ruházza fel a követeket. 79 A követi utasítás szövegét közli Iványi B. : i. m. 344—349. 1. : Instructio data per regiam maiestatem Präge in festő Michaelis 1522 . . . etc. 80 A követek megérkezésének és a beszéd elhangzásának időpontját illetőleg eltérők a vélemények. Holub J. : i. m. 499. 1. a követek megérkezését okt. 12-re, a magyar ügy tárgyalását a gyűlés ünnepélyes megnyitását (17-ét ?) követő harmadik napra teszi; a szövegösszefüggésből úgy tűnik, hogy Holub — tévesen — okt, 17-re gondol. A követek megérkezését Török P. : i. m. 164. 1. okt. 12-re, a gyűlés megnyitását helyesen — novemberre teszi pontosabb időmegjelölés nélkül. Fraknói V. : A Hunyadiak és a Jagellok kora. Bpest. 1896. A magyar nemzet története. Szerk. : Szilágyi S. IV. k. 440. 1. viszont
