Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - K. Obermayer Erzsébet–Horváth István Károly: Macedóniai László. Egy humanista élete és működése a Mohács körüli évtizedekben 773

EGY HUMANISTA ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE A MOH k CS KÖRÜLI ÉVTIZEDEKBEN 781 Zsigmond alatt a családi birtokok is jelentős mértékben megnöveked­nek. Macedónia, mely a XIV. században még a birtok középpontja s a család székhelye, elveszti jelentőségét; egy része már 1406-ban zálogként a Dóczyak birtokába kerül, akikkel a későbbiek során is számos ilyen vonatkozású kap­csolat létesül, 1478-tól pedig az egész végleg a Dóczy-család tulajdona lesz.40 1434-től, amikor az aradi káptalan Péter lia Miklóst beiktatja nagyszentpéteri és perjámosi része birtokába (úgy látszik, a birtoktest bizonyos részei de lacto már ezt megelőzőleg is a Macedóniai-család kezén voltak), Perjámos lesz a délvidéki Macedóniai-birtok középpontja, melyhez még számos lalu — Fejér­egyház, Oszkola, Patateleke, Pereskutas, Szárafalva, Varjas stb. — határa tartozik. A birtok határait szilárdan megvonnunk nem lehet; az egyszer meg­szerzett birtokrészek ugyanis nem maradnak állandóan a család tulajdonában: egyes részeket eladnak, elcserélnek vagy elzálogosítanak, majd ugyané része­ket a család más tagjai újból visszaszerzik. Perjámos azonban, míg a török meg nem szállja a Délvidéket, központ és családi székhely marad: 1508-ból még van adatunk Macedóniai László testvérének, János lia Miklósnak itteni kastélyáról.41 Ugyanakkor a család mindkét ága jelentős birtokokkal rendelke­zik Tolna és Baranya megyében is már 1397-től kezdve, melyek újabb és újabb szerzeményekkel gyarapodnak. Itt találjuk Macedóniai Miklós testvérének, az említett Miklós palotamesternek kastélyát is a közvetlenül Mohácsot meg­előző időben. Macedóniai László Jánosnak fia, és minden bizonnyal a nagy Macedóniai Péter lia Miklósnak unokája.42 Anyjával kapcsolatban eltérők a vélemények. Nagj' Iván szerint János felesége és László anyja Garai Anna,43 míg Bunyitay —· az Országos Levéltárban található családiára hivatkozva — Gyulaíy Ág­nest említi.4 4 Nagy Iván közlésében — úgy látszik — azokra a családiákra támaszkodik, melyeket a Garai-családról ismert és féldolgozott. Ε családiák azonban, ahogy több más ponton, úgy#ebben is eltérnek egymástól. Az egyik változat szerint Macedóniai János csakugyan Garai xVnna iérje volt,45 a másik változatban azonban Anna nővérének, Katalinnak második iérjeként szerepel, akinek első férje Kisszállási Markos Péter; Anna iérjeként ez a változat Kende Imrét említi.4 6 Mindkét közlésnek van azonban egy döntő nehézsége: Mace­dóniai László és Bál bori István rokonságát, melyet maga Macedóniai László is említ, teljességgel magyarázatlanul hagyják. így tehát anélkül, hogy a vitás kérdésben véglegesen állást foglalnánk, Bunyitay közlését s az Országos Levéltárban őrzött családfa adatát kell elfogadnunk abban az értelemben, 40 Borovszky 8. : T. V. 72—73. 1. ; vö. 36. jegyzetünket. 41 Borovszky S.: Cs. V. T. Hivatk. Esztergomi Főkáptalan Lvt. Caps. 70. fasc. 11. nro 78. 42 A családfát s a vele kapcsolatos problémákat lásd a dolgozat végéhez csatolt függelékben. 43 Nagy I. : i. h. 44 Bunyitay V. ; i. m. I. k. 388. 1. Az Országos Levéltárban látható genealógia (Neo Reg. Act. Fasc. 1083 nro 4) a következőképpen adja a leszármazást: Johannes Weseniv habuit jiliam Sophiam, que erat tradita Ladislao Ohyulajjy. Badem genuit filiam Agnetem, que fuit copulata Johanni de Machedonia, que demum genuit Franciscum, Nico­laum et Ladislaum de eadem Machedonia (más kéz bejegyzése, későbbről: et matrem Sigismundi Forgach de Gymes). Idem Ladislaus Ghwlafjy ex eadem Sophia habuit filiam nomine Julianam, que fuit tradita Andree de Bathor, ex qua idem genuit Stephanum et Andreám de eadem Bathor. 45 Nagy I.: i.m. IV. k. 327. skk. 1. A forrásokra vonatkozólag uo. 627/5 ás 331/3. 46 Nagy I. : i. m. IV. k. 331. 1. A forrásokra vonatkozólag uo. 331/3 és 331 /4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom