Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - Beszámoló a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára rendezett tudományos ülésszakról (L. Nagy Zsuzsa) 697

KRÓNIKA 713 mint elmondotta — a júniusi ellenforradalom idején naggyűlést tartottak, aliol kijelentett ék:,,utolsó csepp vérükig fogják védeni a Magyar Tanácsköztársaságot". S amikor a Tanácsköztársaság bukása után emigrációba kényszerültek, akkor sem szűntek meg harcolni az ellenforradalmi rendszer ellen. Dr. Basil Spiru professzor, a lipcsei Marx Károly egyetemen az Európai Népi Demokratikus Országok Története Intézetének igazgatója elmondotta, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása, a Vörös Hadsereg megszervezése idején mint sebesült katona Magyarországon volt kórházban. Felgyógyulása után belépett a Vörös Hadseregbe. Részt vett a miskolci csatában, a szlovákiai harcokban. Ezzel kapcsolatban több epizódot elevenít el 1 fel annak illusztrálására, milyen hősies küzdelmet folytatott a Vörös Hadsereg, hogyan segítette harcait a. lakosság. Gheorghc Timo/i kolozsvári vasúti munkás az évfordulóra érkezett román vendégek nevében szólalt fel. Mint a frontról hazatért katona, Nagykárolyban alakulatánál szolgált tovább. A Tanácsköztársaság kikiáltása után politikai megbízottnak választották meg. Elmondotta — több érdekes epizódot elevenítve fel —, hogy a Tanácsköztársaság ellen megindított intervenció idején igen sok román katona állt át a Magyar Vörös Hadsereghez, s hogy a román lakosság is támogatta a vörös katonákat. Szólt küldöttségük többi tagjának tevékenységéről is. akik részt vettek a júniusi ellenforradalmi felkelés leverésében, az északi hadjárat csatáiban. Azokat a zászlókat, amelyek alatt román munkások és katonák harcoltak a Magyar Tanácsköztársaság védelméért, nehéz körülmények között őrizték meg, és a két ország felszabadulása után átadták azokat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ i Bizottsága Párttörténeti Intézetének. Anion Gábor (Ausztria) a Magyar Tanácsköztársaság idején a Szamuely Tibor vezetése alatt álló Frontmögötti Rendkívüli Bizottság tagja volt. Résztvett az ellenforradalmi akciók leverésében, rendkívül lelkesen és nagy büszkeséggel szólt arról, hogy Szamuely Tibor mellett szolgálhatta a magyar proletárdiktatúrát. A tudományos előadások és visszaemlékezések után került sor a Tanácsköztársaság 40, évfordulójára meghirdetett pályázatra beérkezett munkák bírálóbizottságának jelentésére, amelyet Kálmán Endre ismertetett.* A pályadíjak kiosztása után Czjuiig Csun-jan szólalt fel. Az ülésszakra érkezett külföldi vendégek nevében méltatta a tanácskozás jelentőségét, annak fontosságát, hogy a Tanácsköztársaság 40. évfordulóját a történészek a veteránokkal együtt a nemzetköziség szellemében ünnepelték meg. A hatnapos ülésszak eredményeit Nemes Dezső zárszava foglalta össze. Rámutatott arra, hogy a történészek ünnepi ülése nem szakemberek elszigetelt megmozdulása, hanem az egész nép visszaemlékezésének szerves része volt. Az ülésszak — ha szerény keretek között is — fontos megnyilvánulása volt annak, hogy a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom velünk együtt ünnepelt. Az elhangzott előadások — mindenekelőtt a Tanácsköztársaság külföldi visszhangjára vonatkozóak — hozzájárultak a Tanácsköztársaság történetének sokoldalú feldolgozásához. Elmondotta, gondoskodás történik arról, hogy az ülésszak eredményei minél szélesebb körökben ismertekké váljanak. Különös értéket tulajdonított a magyar és külföldi veteránok felszólalásainak, akik személyes élményekkel hozták közelebb a hallgatósághoz a történelmi valóságot. A történészeknek - mondotta — gazdagabban kellene használniok a régi harcosok visszaemlékezéseinek bőséges anyagát. Rámutatott arra, hogy ez az ülésszak is hozzájárult a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségének tudatosításához. Az első magyar proletárdiktatúra történetének feltárása nagy nemzeti és nemzetközi feladat, mondotta. Ε munka elvégzésében a magyar történészeknek támaszkodni ok kell a külföldi történészek segítségére, s ebben a vonat kozásban is fontos előrehaladást jelentett a most lezajlott tudományos ülésszak.** Az ülésgzakra érkezett külföldi vendégek részt vettek a Tanácsköztársaság 40. évfordulójára rendezett számos ünnepségen. Jelen voltak a Kerepesi temetőben a munkásmozgalom nagy halottjai emlékművének leleplezésén, az országgyűlés díszülésén, majd a Parlamentben rendezett ünnepi fogadáson, megtekintették a Nemzeti Múzeumban megnyitott emlékkiállítást. A JISzMP Párttörténeti Intézetében tett látogatás során megismerkedtek annak munkájával, de tájékoztatást kaptak az MTA Történettudományi Intézetének munkájáról is. Fővárosunk történelmi, munkásmozgalmi nevezetességeinek megtekintése során látogatást tettek a Hadtörténelmi Levéltárban és Múzeumban is. Kirándultak Egerbe, ahol megtekintették a várat s a város történelmi-építészeti emlé* A jelentést a Századok 1059. évi 1. száma közölte. ** A külföldi történészek előadásainak teljes szövege — A Magyar Tanácsköztársaság nemzetközi visszhangja címmel — a Párttörténeti Intézet gondozásában, a Kossuth Kiadó kiadásában még ez évben megjelenik.