Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1

2 ' NEMES DEZSŐ tésére szóló kiáltásokat. A forradalmi szocialisták röplapjaikban rögtön a szocialista forradalmat hirdették, bár az akkori Magyarországon az „orosz példának" csak az első felvonása, a monarchia és a háborús kormány megdöntése volt napirenden. Az „orosz példa" követésének a jelszava, melyben a monarchia megdöntésének és a tőkés rendszer megszüntetésének célkitűzései fonódtak egybe, mélyen behatolt a magyar proletariátus tömegeibe. Ott izzott az 1918 januári politikai sztrájk harcosainak tömegeiben, melyek elszántan tiltakoztak a német—osztrák-magyar imperialisták breszti rabló követelései ellen, s a szovjet kormány demokratikus békejavaslatainak elfogadását és a háború haladéktalan befejezését követelték. Ott izzott az 1918 júniusi tömegsztrájkban is, mely a monarchia közeli bukásának előjátéka volt. Ott izzott az 1918 októberi polgári demokratikus forradalomban, mely a köztársaság kikiáltásához vezetett. 1918 novemberében megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az új párt a burzsoá hatalom összes védelmezőivel szemben a szocialista forradalom harci lobogóját emelte magasra. Mint ismeretes, a magyar munkásosztály új, forradalmi pártja a szociáldemokrata párt évtizedes reformista politikájával való szakításra, a hatalom forradalmi meghódítására hívta fel a tömegeket. A kommunista párt megjelenése új szakaszt nyitott a magyar munkásmozgalomban és új helyzetet teremtett az ország politikai életében. Megszületett az érlelődő szocialista forradalom élcsapata, mely maga is a szocialista forradalom érlelődésének a terméke volt. Megjelent a politikai életben szervezett és szervező erőként a szocialista forradalom pártja, mely azonnal hozzáfogott a proletár forradalom növekvő erőinek összefogásához, ezen erők fejlődésének gyorsításához, politikai neveléséhez s harcainak vezetéséhez. Megjelent a porondon a kommunista párt a szocialista forradalom harci programjával, olyan történelmi időpontban, amikor a polgári demokratikus forradalom már lezajlott, amikor a demokratikus vívmányok megvédése is a demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való továbbfejlesztését követelte, amikor a történelem a munkásosztály hatalomra kerülését tűzte napirendre. Megjelent a kommunista párt, hogy felvegye a harcot a király nélkéili tőkés renddél való megbékiilés ellen, azért, hogy a király után kergessék el a tőkéseket és a földbirtokosokat is, hogy népuralom, munkáshatalom létesüljön a tőkés hatalom helyett, tanácsköztársaság a polgári köztársaság helyett. A Magyar Tanácsköztársaság nem egészen öt hónappal az Osztrák-Ma- · gyar Monarchia katonai és politikai összeomlása s Magyarország állami különválása után létesült. Olyan helyzetben, amikor a liberális-szociáldemokrata koalíciós kormányzat —- mely a monarchia megdöntése idején hatalomra került — teljesen csődbe jutott. Ennek a kormányzatnak lényegére, fő jellemvonására itt csupán utalni kívánok. A belpolitikában a monarchista erőkkel való egyezkedés, a kommunistaellenes terror, a gyárfoglaló munkások és a földfoglaló parasztok ellen fegyveres büntető osztagok küldése, a kommunisták mellé állt katonai csapatok lefegyverzésére és a kommunista katonák eltávolítására irányuló fegyveres akciók, tehát a burzsoá reakció irányába való mind teljesebb elfajulás jellemezte. Az éremnek azonban ez csak az egyik oldala. A másik fele : a munkások, parasztok és katonák százainak életét elpusztító, ezreinek vérét ontó reakciós kísérletek kudarca. Sem a gyárfoglaló, sem a földfoglaló tömegmozgalmat nem tudta a kormányterror, meg a liberális és jobboldali szociáldemokrata agitáció » —