Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Könyvszemle 676

680 KÖNYVSZEMLE negyvenegynéllány miniatűr fejezet foglalkozik és a téma. teljes elaprózódása ellenére ebben a részben számos érdekes részletkérdést tár az olvasó elé a germán nemzetségi szervezet fejlődésének tárgyköréből. Ez a főfejezet részletesen foglalkozik az itt lakó germánok megtérítésével és az ősi germán jog egyes kérdéseivel. A továbbiakban a karoling korszak története szerepel minuciózus tárgyalásmód keretei között, majd az államférfiak és tudósok című fejezet rövid életrajzi adalékokat közöl. A meglehetősen széteső, zavarosan mozaikszerű munka, amely a nagy reformmozgalom tárgyalásával végződik, végső soron csupán eddig kevéssé ismeretes részletadatai folytán — mint nyersanyag — érdemel figyelmet. Rudolf Kiszling: Die Kroaten. Der Schicksalsweg eines Südslawenvolkes. Graz—Köln, Verlag Hermann Böhlaus Nachf. 1956. 226 I. (A horvátok. Egy délszláv nép sorsának útja) Az ismert kelet-európai polgári történész könyvének súlya a XIX—XX. századra esik, egy egészen rövid fejezet keretein belül azonban a középkori Horvátország történetét is áttekinti. „A horvátok a Habsburgok alatt" című fejezetben Kiszling professzor a határőrvidék, a Mária Terézia—Napóleon korszak, a „kulturális újjászületés" és a magyar—horvát „szubdualizmus" kérdéseit érinti, majd a horvát nemzetiségi törekvések és a Balkánválságok egymásra gyakorolt hatását mutatja be. Ezeket a fejezeteket rövid kultúrtörténeti rész követi („Geistigkeit, Kunst und Wesenseigenschaften") majd a horvátok első világháborús szerepe és a dunai monarchia bukása kap helyet a tanulmányban. Három fejezet foglalkozik a két világháború közti eseményekkel, majd meglehetősen részletes tárgyalásban beszél a szerző a fasiszta horvát állam szerepéről és a második világháborús eseményekkel foglalkozó rész végén elmarasztalja a nyugati hatalmakat, elsősorban az angol csapatok parancsnokait, amiért elmulasztották az usztasa-alakulatok osztrák területre való átmentését. A XIX. század horvát mozgalmaival foglalkozó egyes részek kivételével a könyv ellenséges, hamis szemszögből tekinti át a horvát történelmet. Kari Fivec: Die geschichtliche Funktion des alten Österreich in Europa. — Oswald Gschließer: Von der Monarchie zur Republik in Österreich. Wien, Österreichischer Bundesverlag, 1957. 40 I. (A régi Ausztria történelmi funkciója Európában — A monarchiától a köztársaságig Ausztriában) A két rövid tanulmány, amely egy kötet keretein belül látott napvilágot, a koraközépkorig visszamenően próbál képet adni Ausztria Európában betöltött történelmi szerepéről, illetve a monarchikus viszonyoknak a köztársasági keretek között történt feloldódásáról. A nagy középkori birodalomra való nosztalgikus visszatekintés kevéssé meggyőző módon, bár eléggé magas színvonalon tárgyalja a magyar szempontból különösen érdekes témát, amely mégsem elégíti ki igényeinket. Pivec professzor azt igyekszik bizonyítani, hogy a történelmi Nagy-Ausztria a népek békés egymás mellett élésének és a történelmi sorsközösségnek pompás példáját nyújtja és kialakította az egységes gazdasági-társadalmi-kulturális kincsfelhalmozást, ami természetesen általánosítás. A tanulmányban elhomályosul a kelet-európai népek alávetettségének történelmi realitása. Gschließer professzor az 1918-as összeomlás és az azt követő idők politikai-társadalmi képét nyújtja polgári szemszögből és kevés meggyőző erővel. Günther Schulemann: Geschichte der Dalai-Lamas. Leipzig, VEB Otto Harrassowitz. 1958. 519 1. (A dalai lámák története) „A dalai lámák története" című munka az NDK-ban folyó elmélyült orientalisztikai kutatást tükrözi. A szerző részletesen és terjedelmesen fejti ki Tibet Európában igen kevéssé ismert történetének számos fontos jellemzőjét, vázolja a buddhizmus eszméinek lényegét és a buddhista eszméknek Indiában és Kínában való elterjedését eb azt a helyzetet, amelyet Tibet foglalt el a buddhizmus terjedésének korszakában. A szerző részletesen elemzi az egyes dalai lámák vallásos és világi reformtevékenységét, a buddhizmus tibeti sajátságait, a tibeti társadalomra nézve rendkívül jelentős kolostor-rendszert és a kultikus sajátosságokat, a teokrácia uralomrajutását, a mongolok és a Mandzsudinasztia politikai törekvéseit és Tibet történetét az ázsiai fejlődésbe ágyazva egészen korunkig jut el a tárgyalásban. A tudományos szempontból jelentős művet részletes időrendi táblázatok és mutatók egészítik ki.