Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Történeti irodalom - Házi Jenő: Die kanonische Visitation des Stefan Kazó; Archidiakon von Eisenburg (Vasvár); im Burgenland-Teil des Komitates Eisenburg in den Jahren 1697–1698 (Ism. Mollay Károly) 671

TÖRTÉNETI IRODALOM 671 a Comeniushoz közelálló, az özvegy fejedelemasszony és Rákóczi Zsigmond pártfogását élvező puritánusok több írása is. Lorántffy Zsuzsánna halála után nagy változás állott be a pataki iskola életében. Érmek a változásnak minden kellemetlensége azonban csak II. Rákóczi György halála után mutatkozott meg, amikor özvegye, a Rákóczi birtokok örököse, Báthory Zsófia rckatolizált és teret engedett Patakon is aj ellenreformációnak. Már ezt megelőzően, 1657-ben Renius meghalt ós a nyomda vezetését Rozsnyai János vette át. Neki kellett aztán 1671. október 20-ána nyomdával együtt bújdosásba induló kollégiummal útrakelni. Az utolsó percig dolgozott. Czeglédi István Sión vára című mun­káját szedte, ezt félbehagyva kellett odahagynia Patakot. A nyomdát hosszú vándorút után 1674. január 13-án részletes leltár alapján átadta a debreceni nyomdának, ő maga pedig — bár nagyon marasztalták — Kolozsvárra ment. Kolozsvárott az ottani kollégium nyomdájának szolgálatába állt. Itt fejezte be aztán Czeglédi könyvét (Kezdetett Nyomta­tása Sáros-Patakon s-El-végeztetett Colosvarat Rosnyai Jan. által Exiliumában 1675). A sárospataki nyomda ismertetett korszakát méltán nevezhetjük el Comeniusról. A nyomda felállítása, működtetése szorosan beletartozott pedagógiai terveibe. Ő hozta az első nyomdászt, az intézmény még távozása után is irányítása alatt állott. A Comenius nyomda felszerelését több leltárból ismerjük. Takács Béla is ismerteti ezeket (legrégebbi 1666-ból való). A huszonegy év kiadványait is felsorolja és a nevezete­sebbek címlapját is közli. Sajnálatos, hogy az érdemes szerző csak feldolgozásokból merít és így munkájának egyetlen, de nem eléggé hangsúlyozhatóan nagy jelentősége az, hogy az eddig is ismert, de szerte levő és sok esetben nehezen hozzáférhető anyag együtt van ebben a szép kiállí­tású könyvben. Munkájának további részét vagy részeit várva azt is szeretnénk, ha a feldolgozá­sok nyújtotta anyagon túl újabb adatokkal is bővítené ismereteinket a magyar művelődés­történet egyik legjelentősebb intézményéről, a sárospataki nyomdáról. Szeretnénk, ha megírva a főiskola nyomdájának történetét, megtenné a szükséges lépéseket a kollégium történetének tudományos igényeket kielégítő, monografikus feldolgozásához. Az előttünk fekvő munka minden vonatkozásban feljogosít bennünket arra, hogy a szerzőtől ezt a munkát elvárhassuk. DANKÓ IMRE HÄZI, JENŐ : DIE KANONISCHE VISITATION DES STEFAN KAZÓ, ARCHIDIAKON VON EISENBIIRG (VASVÁR) IM BURGERLAND-TEIL DES KOMITATES EISENBURG IN DEN JAHREN 1697—1698. IM ANHANG DIE KANONISCHE VISITATION DES FRANZ SCACCHI, ARCHIDIAKON VON EISENBURG (VASVÁR) IN DEN JAHREN 1713—1719 (Mit 3 Photokopien. Eisentadt 1958, 277 1. Burgenländische Forschungen, hrg. vom Burgenländischen Landesarchiv, Heft 37) KAZÓ ISTVÁN VASVÁRI FŐESPERES CANONICA VISITATIÓJA VAS VÁR­MEGYE BURGENLAND-TERÜLETÉN 1697-169 8-BAN. A FÜGGELÉKBEN SCACCHI FERENC VASVÁRI FŐESPERES CANONICA VISITATIÓJA 1713 —1714-BEN Házi Jenő a Történeti Statisztikai Közlemények 1957. évi első számában (4—25.1.) „Az első népszámlálás. Vas megyében az 1697/8. években" címmel ismertette Kazó István vasvári főesperes egyházlátogatási jegyzőkönyvének népszámlálási adatait. A fenti kiad­vány a szombathelyi püspöki könyvtárban őrzött 801 lapos folio-kötetnek csak egyhar­madát, a 645 községből ma Burgenlandhoz tartozó 214 községre vonatkozó egyházláto­gatási jegyzőkönyvet közli, de így is alkalmas arra, hogy az ilyen jellegű források tudomá­nyos értékét dokumentálja. Házi Jenő cikke után feleslegesnek tartom, hogy kiemeljem a jegyzőkönyvnek a lakosság számára, vallási és nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatait, csak arra mutatok rá, milyen távlatot kapnak azok a kutatások, amelyek a török hódoltság okozta vérveszteséget igyekeznek megállapítani, ahogy például éppen Vas megye területére vonatkozóan ezt Bakács István (Tört. Stat. Közi. 1957, 2—4. sz.) megkí­sérelte. Kazó adatait értékesen egészíti ki Scacchi Ferenc vasvári főesperes 1713—14. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve, amelynek burgenlandi részét Házi a függelékben közli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom