Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - Szabó Dénes: A dömösi adománylevél hely- és vízrajza (Ism. Györffy György) 669

669 TÖRTÉNETI IlíODALOM SZABÓ DÉNES: A DÖMÖSI ADOMÁNYLEVÉL HELY- ÉS VÍZRAJZA (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1954. 57 1. 2 térkép) Szabó Dénes az 1138-ban kelt dömösi adománylevél helyneveit tárgyalja behatóan. Az oklevél helyneveit a korábbi előmunkálatok eredményeinek felhasználásával azonosítja, összegyűjti a variánsokat és a lehetőség szerint megadja a helynevek magyarázatát. A bevezetésben figyelemreméltó társadalomtörténeti észrevételt közöl. A kenyéradó népek századok szerint vannak felsorolva s egy-egy 74—113 emberből álló oenturia után megemlítik a száznagyot (maior vagy centurio néven). Hozzátehetjük, hogy ez a kenyeret szolgáltató társadalmi réteg szerepel későbbi oklevelekben udvarnok néven. Ami az azonosításokat illeti, több új megoldást találunk, bár a dolog természetéből következően kétesek is maradnak. Még kiadás előtt alkalmam volt a szerzőnek észrevételeimet megtenni (pl. Börzsöny, Csákány, Tamász s más hivatkozott azonosítások esetében), azóta végzett történeti földrajzi munkám nyomán vettem észre, hogy Cerep nem lehet azonos Szereppel, banem a Zaránd-megyei Cserép (Csánki I. 728), amit Sarkad és Tamász puszta közelsége is biztosít. A Várcng ( WarangJ helynév eredetét illetően megjegyezhetjük, hogy ez a varégok bizánci βάραγγοι : varangoi nevével egy eredetű, s nem egyetlen nyoma annak, hogy a normann eredetű varégok Magyarországra is eljutottak. GYÖRFFY GYÖRGY MEZEI LÁSZLÓ : IRODALMI ANYANYELVŰSÉGÜNK KEZDETEI AZ ÁRPÁD-KOR VÉGÉN. A KÖZÉPKORI LAIKUS NŐMOZGALOM, AZ Ó-MAGYAR MÁRIA SIRALOM ÉS A MARGIT-LEGENDA EREDETKÉRDÉSE (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1955. 133 1.) Mezei László új utakon járó tanulmányában kimutatja, hogy irodalmi anyanyelvűségünk nem a XV. század végén indul el, hanem a XHI. században, amikor a világi jellegű udvari kultúra mellett a laikus mozgalmak tért hódítanak Magyarországon. A félszerzetesi laikus nőmozgalom, a beginizmus, nyugaton a legfejlettebb textilipari vidékeken jelentkezik s elterjedése kapcsolatos bizonyos, új irodalmi irányzattal. Az írni-olvasni nem tudó beginák számára készített vallásos olvasmányok, melyeket felolvastak számukra, anyanyelvűek voltak. Mezei kimutatja, hogy egyebek mellett beginaház működött Esztergomban, Veszprémben s ilyen volt kezdetben a margitszigeti domonkos apácakolostor is, ahol Margit nevelkedett. A beginaházak többnyire egy-egy kolostor mellett ill. kolostori felügyelettel működtek s gyakran besorolást nyertek egy-egy szerzetesi rendbe. Itt keresendő az eredete legelső verses emlékünknek, az Ó-magyar Mária siralomnak s megállapítható, hogy ebben a körben jött létre a XIV. század legelején a magyar nyelvű Margitlegenda, amelyet Ráskai Leának 1510-ben készült másolata őrzött meg. A Margit szenttéavatását tárgyaló tanuvallatási jegyzőkönyvből és a legendákból kiderül, hogy a XHI. században már bibliafordítás és Szent István-legendafordítás is olvasmánya volt Margitnak és társnőinek. Mezei a kevés fennmaradt adatot meggyőzően állítja be az európai fejlődés menetébe s éppen ez adja eredményeinek fő erejét. Egy olyan egyetemes mozgalomról van szó, amely az adatok tanúsága szerint nem kerülte el Magyarországot sem. GYÖRFFY GYÖRGY