Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - Történeti Statisztikai Közlemények (Ism. Zimányi Vera) 665

667 TÖRTÉNETI IlíODALOM A folyóirat 2 — 4. összevont számában Bakács István foglalkozik Vas megye XVI. századi jobbágynépessége kiszámításának kérdésével. Mint a Történeti Statisztika Forrásai c. kötetben, vígy itt is a dieajegyzékek felhasználhatóságának kérdését fejtegeti, jelen tanulmányában a dicák adatait egykorú urbáriumokkal egybevetve. Aria az eredményre jut, hogy ha a dicák alapián egy-egy község lélekszámát nem is lehet teljesen megbízhatóan kiszámítani, a nagy számok törvénye alapján a családfők száma mégis megállapítható. Vas megyében a portaszámot 1—4-ig terjedően meg kell szorozji (1540-ben 1 portára 1, 1549-ben 2, 1570—76-ban 3, 1588-ban 4 családot számítottak), s ehhez hozzákell adni a dicatorok által összeírt zsellérek, szabadosok, új telepesek, kézművesek, officiálisok,szegények számát, az elhagyott telkek felét s az eredményt 15%-kal kell megemelni. Hasonló további vizsgálódásokkal kellene eldönteni, hogy ez az átszámítási kulcs más megyékre, ill. az ország egész területére is érvényes-e. Ε kérdés tisztázása jelentősen befolyásolhatná a dicák forrásértékéről való eddigi véleményeket. Fügedi Erik olyan típusú adójegyzéket és annak feldolgozási módját mutatja be, amely nemcsak a kivetett adó nagyságát, hanem a kivetés alapjául szolgáló adóalapot is tartalmazza. Ε célból a szerző az 1459-es soproni adójegyzéket elemzi 43 különböző tabellatípusra bontva és több grafikonnal szemléltetve, valamint más európai városok egyes adataival összevetve. Fügedi tanulmánya mind módszertanilag, mind pedig konkrét elemzéseivel várostörténet-kutatásunk jelentős eredménye. Az eddigi történetstatisztikai tanulmányok között új színfoltot jelent IIa Bálintnak Várpalotáról szóló, rövid terjedelme mellett is igen szemléltető helytörténeti tanulmánya. A megtelepülés első nyomaitól kezdve végigkíséri Várpalota lakosainak a földesúrral folytatott harcait, majd az iparosodásnak, különösen a döntő változást hozó szocialista iparosodásnak az eredményeit és társadalmi hatásait. A munka alapvetően támaszkodik az összeírások adataira és a társadalom elemzését ezek alapján végzi. Salamon Lajos „Megemlékezés egy száz év előtti népszámlálásról" címen az „Osztrák birodalom" egészére, így Magyarországra is kiterjedő 1857. évi népszámlálás keletkezésével, módszerével, célkitűzéseivel, az összeírás kérdőpontjaival foglalkozik. Közli a népszámlálás fontosabb összefoglaló tábláit is, melyek a népesség számára, majd annak nemek, családi állapot, foglalkozás szerinti megoszlására vonatkoznak, közli a népesség megyénkénti megoszlását, a lakóházak és „lakófelek" számát. Nem egészen világos, hogy miért került az újonnan bevezetett „Szemle" rovatba Petróci Sándornak „Vác városa és a váci püspöki birtokok népességi és nemzetiségi viszonyai az 1731 —1869. évek között" című, egyébként igen hasznos tanulmánya, melynek szerintünk a cikkek között, vagy legalább is az adattárban kellene szerepelnie. Valóban a „Szemle" rovatba tartozik — és itt is jelent meg — Balázs Péternek a Levéltárak Országos Központja által elrendelt katalogizálási munkára vonatkozó ismertetése, mely az összes területi állami levéltárakban található feud.iliskori összeírásokra kiterjed és igen nagy segítséget fog nyújtani mindazoknak, akik helytörténettel vagy történeti statisztikával foglalkoznak. Az Adattáiban Berlász Jenő „Szemelvények a Habsburg-monarchia és Magyarország fontosabb XVIII. századi összefoglaló pénzügyi adataiból" címcn teszi hozzáférhetővé e valóban döntő fontosságú kimutatásokat. Kovacsies József 4 különböző típusú tabellába foglalva közli a kúria által tárgyalt büntetőperek főbb adatait az 1821., 1831. és 1837. évekre vonatkozólag : a kúriához felterjesztett perek számát és az azokban szereplő alperesek megoszlását, a pereknek bűncselekmények szerinti megoszlását , a felmentések számát és arányát, valamint a kúriához felterjesztett pert tárgyaló elsőfokú bíróságok területi megoszlását bemutatva. . A folyóiratot ismertetések és idegennyelvű tartalmi kivonatok egészítik ki. Úgy hisszük, történészeink örömmel fogják üdvözölni a rövidesen már nyomtatásban megjelenő új folyóiratot. A hazai kutatások jelenlegi fokán elkészíthető szintézisek az egyetemi tankönyvek megírásával létrejöttek. Szinte közhelyként hat, de nem árt ismételten leírni : a továbbiakban a társadalmi és gazdasági alapkérdéseknek mélyreható részletmonográfiák útján való tisztázása a fő feladat. Kétségtelen, hogy e kérdéseknek minél konkrétebb, számszerűbb elemzésére a történeti statisztika igen alkalmas módszer. Miután a történeti statisztika művelésének bizonyos szervezeti keretei már adva vannak, remélhetjük, hogy az eddigi fellendülést még nagyobb fogja követni és ez kedvező hatással lesz egész történetírásunkra. ZIMÁNYI VERA