Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Sturminger; Walter: Bibliographie und Ikonographie der Türkenbelagerungen Wiens 1529 und 1638 (Ism. Benda Kálmán) 662 - Tawney; R. H.: Religion und Frühkapitalismus (Ism. Révész Imre) 632

632 TÖRTÉNETI IlíODALOM mondás nem látszik középkori eredetűnek, Hoyer, IV. 136. 1.). Ezekre azonban néhány példa megemlítésén túl a rövidrefogott ismertetés terjedelmének korlátai között nem terjeszkedhetek ki. Vannak persze olyan dolgozatok is, amelyek lényegileg csak a mái· ismert anyag összefoglalására szorítkoznak. így pl. F. Delia Rocca : II processo in Graziano, 11. 279. sköv. 1. csak a per sovány vázát adja, még az újabb irodalomra sem terjeszkedik ki, kiindulása és konklúziója egymásnak ellentmondó, amit hamar észre is vettek.16 Ch. Lejèbre a másutt már korábban közölt (Ephemerides iuris can. 1950 [V.] 61. s köv. 1.) saját kutatási eredményét fejleszti ugyan tovább, de az előbb közölteknél sokkal többet nem mond (IV. 231. s köv.l.). Külön csoportba sorolhatók azok a tanulmányok, amelyek az egyes nemzetek , Gratianus-kutatásának eredményeit tekintik át : H. E. Feine és D. Lindner a német (Π. 465. s köv. 1., Π. 483. s köv. 1.) R. Metz a francia (II. 493. s köv. 1.) jogirodalom eredményeivel foglalkozik. Részben idetartozik W. Ullmann angol (IÍ. 519. s köv. 1.), I. Beneyto spanyol (Π. 529. s köv. 1.) tárgyú dolgozata is. A szerzők egy másik csoportja az egyetemi tanítástörténetet vizsgálja. W. M. Plöchl a bécsi jogi fakultás legrégibb tanulmányi és vizsgarendjével (II. 565. sköv. 1.), H. Wagnon a louvaini egyetem oktatásával (III. 568. s köv. 1.), H. Liermann a német protestáns egyetemek oktatásával (III. 540. s köv. 1.) foglalkozik. MÓRA MIHÁLY TAWNEY, R. H. : RELIGION UND FRÜHKAPITALISMUS. EINE HISTORISCHE STUDIE (Vorlesungen der Henry Scott Holland Gedächtnisstiftung, 1922. Bern, Francke [Sammlung Dalp]. 1946. 331 1.) , VALLÁS ÉS KORAI KAPITALIZMUS. TÖRTÉNELMI TANULMÁNY Ennek a híressé vált kötetnek a szerzője, az 1880-ban született Richard Henry Tawney, a londoni egyetemen volt a gazdaságtörténet tanára (1955-ben már nyugalmazva volt ; nem tudni, e sorok írásakor — 1958 november — életben van-e még). < Aktív tagja volt a Labour Party-nak s néhány éven át elnöke egy munkásművelődési intézménynek (Morley College for Working Men and Women). Az egyik legképzettebb ( angol gazdaságtörténészként tartják számon. Hatalmas háromkötetes kútfőkiadványáról, amelyet Eileen Power-ral együtt szerkesztett (Tudor economic documents. Being , select documents illustrating the economic and social history of Tudor England. Űj kiadásban London 1953) röviden, de nagy elismeréssel folyóiratunk is (Századok 1958, 494. 1.) beszámolt. Tudományos munkássága mellett Tawney évtizedeken át gyakorlatilag is részt vett a szociálpolitika és a nemzetgazdaság irányításában, mint az angol kormányok egyik legbecsültebb tanácsadója. „Szociális nézőpontja fabianus-evolutiós, de tántoríthatatlan híve a társadalmi kollektivizmusnak . . . Művei a központtól [értsd : a Labour Party centrumától] kissé balfelé elhajló álláspontról íródtak." (Ezek az adatok a Twenty Century Authors e. enciklopédia 3. kiadásából — New York, 1950 — és annak 1955-i pótköt étéből valók.) A mű, amelynek eredői i angol címe : Religion and the Rise oj Capitalism (A kapitalizmus keletkezése és a vallás), könyvalakban először 1926-ban látott napvilágot. Ez a Max Moser-től eredő német fordítása az 1937-i angol kiadás alapján készült. Â gazdag tudományos irodalmi munkásságú szerző ezzel a munkájával szerzett — a fentebb idézett enciklopédia szavai szerint — „.international reputation"-t. Erre a mi nézetünk szerint is rászolgált, noha nem minden tekintetben. Legnagyobb érdemének azt tekinthetjük, hogy témájához jegyzeteiben rendkívül gazdag, csaknem egy kis lexikont pótló irodalmi és kútfődokumentációval szolgál, igaz, hogy leginkább csak angol vonatkozásban. Nem kis érdeméül kell továbbá azt is betudnunk, hogy a vallás és a kapitalizmus kapcsolatainak vizsgálatában jóval mélyebbre hatol, mint, az a két neves német kutató, akik ezzel a témával Tawney előtt legrészletesebben és legnagyobb tudományos visszhangot keltve foglalkoztak (Ernst Troeltsch : Die Soziallehren der christlichen Kirchen und Gruppen c. nagy kötetében — méginkább Max Weber ; Die protestantische Ethik "P. a. Ccwon: II diritto eccl. 1956, I. 458. 1.