Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Történeti irodalom - Hajdu Tibor: A tanácsok Magyarországon 1918–1919-ben (Ism. L. Nagy Zsuzsa) 572
572 TÖRTÉNETI IlíODALOM Az 1919augusztusa,aTanácsköztársaság megdöntése után hatalomra került ellenforradalom véres bosszút állt a pedagógusokon. Megindult a haladó pedagógusok tömegméretű üldözése. Mindazokat a pedagógusokat, akik a Tanácsköztársaság időszakában előző beosztásuknál magasabbat vállaltak, azonnal felfüggesztették és fegyelmi eljárás alá vonták. Visszahelyezték az iskolák élére a reakciós igazgatókat , és őket bízták meg a baloldali érzelmű tanítók listájának összeállításával. Ezeket azonnal felfüggesztették, fizetésük kétharmad részét megvonták, s akár beigazolódott „bűnük", akár nem, rendszerint elbocsátották, vagy azonnal, vagy a következő évek bélistázásai folyamán. Sok tanítónak lett sorsa a börtön vagy a sok évi állásnélküliség. Az ellenforradalom eltörölte a Tanácsköztársaság valamennyi intézkedését, s visszaállította a régi, elavult reakciós iskolarendszert. A pedagóguskart megfosztotta legjobbjaitól, s — a pedagógus túlteimelésre apellálva és hatalmi elnyomószerveire támaszkodva — megfélemlítette, terrorizálta. A könyv, bár csak 1920-ig tárgyalja a haladó pedagógusmozgalmakat — igen helyesen — részletes és szemléletes képet ad az ellenforradalom bosszúhadjáratáról is. A haladó pedagógusmozgalom pártos, tudományos tárgyilagossággal, minden túlzástól mentes leírásával nagy segítséget ad a pedagógusok történetének megismeréséhez. Bár címében a könyv csak a mozgalom történetének feltárását ígéri, iskolatörténetet is ad, sőt oktatás- és neveléstörténeti részeket is tartalmaz. Az azonban felróható hiányosság, hogy a kötet nem ad megfelelő részletes képet a pedagógusok életéről, vagyoni és megélhetési viszonyairól. Ezek megrajzolásával ugyanis hozzájárult volna az elmondottak még sokoldalúbb megvilágításához, s teljesebbé is tette volna arkötet érdekes, más vonatkozásban gazdag anyagát. SZABOLCS OTTÓ HAJDÚ TIBOR: A TANÁCSOK MAGYARORSZÁGON 1918— 1919-BEN (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1958. 275 1.) Az első világháború esztendeiben töi'ténelmi jelentőségű változás következett be a nemzetközi munkásmozgalomban s egyúttal a világtörténelemben. Oroszországban megdőlt a cári rendszer, a hatalom a szovjetek, a munkások, parasztok és katonák tanácsainak kezébe került. Az oroszországi szocialista forradalom győzelmének visszhangja, valamint a háború ellen, a gazdasági ós politikai jogokért, majd a hatalomért folytatott tömegharc az egyes európai országokban összefonódott, megsokszorozta a munkástömegek erejét. Ennek a harcnak során Magyarországon is tanácsok alakultak. Azok a magyar munkástanácsok, amelyek 1918 elejétől sztrájkok, tüntetések vezetőiként szerepeltek, rövid idő alatt a hatalom részesei, majd kizárólagos birtokosai lettek. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság történetének anyagszerűség és elvi kérdések tekintetében is egyik legérdekesebb, mindeddig nagyon felületesen tárgyalt része a tanácsok gazdag kérdéskomplexuma. Ha ennek az időszaknak a tanácsaira gondolunk, egymás után állnak elő a különböző kérdések: hányféle tanács működött, kik alkották ezeket, milyen volt belső életük, hogyan vettek részt az ország életében, jellegük, működésük hogyan változott 1918-tól 1919 augusztusáig, milyen viszonyban álltak az oroszországi szovjetekkel és így tovább. _ Hajdú Tibor arra vállalkozott könyvében, hogy e kérdésekre választ adjon, hogy ne statikusan, hanem fejlődésükben ábrázolja e szerveket. Munkáját több körülmény nehezítette meg. Elsősorban az, hogy nem támaszkodhatott előzetes feldolgozásokra, összefoglalása e témában úttörő jellegű. A kérdésre vonatkozó levéltári és sajtóanyag általában szétszórt, nem koncentrált, összegyűjtése és feldolgozása rendldvül nehéz feladat. A szerző nem mellőzhette az eseménytörténet egészének főbb állomásait, ha valóban életszerű képet akart nyújtani, s ennek, valamint a tanácsok belső problematikájának összehangolása nem kis feladatot jelentett. A nehézségeket azonban Hajdú Tibor sikeresen küzdötte le, hidalta át, s így feladatát megoldotta. Az események menetének megfelelően négy nagy fejezetben mutatja be a tanácsokat: a polgári demokratikus forradalom előtt, a forradalom idején, a munkáshatalomért folytatott harc időszakában, majd a Tanácsköztársaságban. S mert ezek a fejezetek egy-egy történelmi periódust ölelnek fel, az egész időszakban összefüggően látjuk magunk előtt a tanácsok munkáját, életét.
