Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Kovács Endre: A lengyel történészek nyolcadik kongresszusa 542

KOVÁCS EX DRE 543 Az öt plenáris ülésen időrendi sorrendben kiterjeszkedtek Lengyelország egész történelmére az ókortól a legújabb korig. Három főelőadás érintette a tárgyában elhatárolt és saját módszerét kiépítő gazdaságtörténet, állam- és jogtörténet, valamint a hadtörténet sajátos kérdéseit. Külön szekció foglalkozott a történeti segédtudományok problémáival. A kongresszus előtt álló nagyszabású feladatok szükségessé tették, hogy az összejövetel széleskörű nyilvánosságot nyerjen. Ezt szolgálta a meghívottak nagy száma (a kongresszusnak mintegy ezerháromszáz hallgatója volt, javarészt tanárok), az előadók széles köre és a sajtó. Hivatalos kiküldöttekkel képviseltették magukat a Szovjetunió (Jacunszkij és Golubinszkij professzorokkal), a Német Demokratikus Köztársaság (E.H. Gentzen docenssel) ós a Magyar Népköztársaság e sorok írójával. A kormányzat messzemenő anyagi támogatásban részesítette a kongresszus munkáját, mely a sokoldalú szervezés ós a kiváló előadók közreműködése következtében valóban jelentős társadalmi és tudományos eseménye lett az egész lengyel szellemi életnek. A módszertani és elvi vonatkozású kérdésfeltevések mellett nagy súlyt fektettek a történeti oktatás gyakorlati kérdéseire s már a kongresszust megelőzően egy teljes napon át vitatták a közép- és felsőoktatás képviselőinek bevonásával a történettanítás problémáit. A kongresszus előadásai közül mindenekelőtt a legtöbb érdeklődést és hozzászólást kiváltó plenáris megnyilatkozásokat kell kiemelnünk, amilyenek Tadeusz Manteuffel professzornak, a Történettudományi Intézet igazgatójának a lengyel történettudomány legutóbbi tíz évét felölelő kritikai és értékelő beszámolója, Kazimierz Tymieniecki professzor előadása a lengyelországi feudalizmus kezdeteiről, Marian Malowist professzornak „Európa gazdasági megosztottságának kezdeteihez a XV—XVII. században" című referátuma, Henryk Wereszycki professzornak a lengyel felkelések nemzetközi függőségét boncolgató előadása, Stefan Kieniewicz professzornak a „szervezett munka" problematikájával foglalkozó referátuma ós Henryk Jablonski professzornak a lengyel állam 1918-ben történt megalakulásával s az akkori nemzetközi erőviszonyokkal foglalkozó tanulmánya. Ezeket az előadásokat minden tematikai különbözőségük mellett is egybehangolta az a széles látókör, mellyel szerzőik a hazai jelenségeket a nemzetközi összefüggések láncolatába állították. Mint az elhangzott megnyilatkozások is bizonyítják, a lengyel történészek fejlett kritikai érzékkel nyúlnak egy-egy kérdés korábbi történeti irodalmához, a polgári korszak örökségéhez és nem érik be egy-egy történeti fogalom hagyományos tartalmával, hanem a jelenségek gyökeréig hatolva, a hagyományosult történeti fogalmak kritikai felülvizsgálására törekszenek. Igen tanúlságos például, ahogyan Tymieniecki professzor a feudalizmus történetileg meggyökeresedett fogalmának jelentésváltozásait és tartalmát vizsgálva veszi sorra a lengyelországi — s ezzel kapcsolatban a litván és orosz nagyfejedelemségekben — feudális rendszer eltérő formáit. Emellett egyes előadásokban központi hely jutott a lengyel, illetve kelet-európai gazdasági, társadalmi fejlődés nyugatitól eltérő jellegének. így Malowist professzor a XV—XVII. század európai fejlődése során részben a Nyugat—Kelet ellentét vagy eltérés főjegyeit csoportosította (a fejlettebb nyugat-európai országok gazdasági expanziója a feudális kelet felé, a tengerentúli gyarmati expanzió és a Kelet-Európába való gazdasági behatolás összefüggései stb.), részben pedig az Elbától keletre eső országok fejlődésének analógiáit és különbségeit állapította meg, különös tekintettel a XVI. században kialakult nemzetközi gazdasági életben betöltött