Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Vita - Benda Kálmán: A kőszegi „jakobinusok” 534

A KŐSZEGI »JAKOBINUSOK« 1794 augusztusában Horváth Ignác, a kőszegi Kerületi Tábla ülnöke bizalmas úton jelentette Ferenc királynak, hogy. Kőszegen a gazdagabb polgárok fiai polgárőrség alakításának az ürügyén egyenruhás, fegyveres társaságot szerveztek és katonai módra gyakorlatoznak. Az uralkodó utasítására a Magyar Kancellária név nélkül közölte a feljegyzés lényegét Vas megye másodalispánjával, s megbízta, hogy feltűnés nélkül nézzen utána az abban foglaltak valóságának. Vajda alispán jelentésében megerősítette a Horváth által írottakat, sőt a polgárőrség vezetőit is megnevezte, ezek Strodler János városbíró és Windpassinger Ernő patikus, mindkettő istentagadó ember. Jelentésében egy másik társaságról is megemlékezett : Tagjai atheista elveket vallanak. Névszerint Sigray Jakab gr., Zarka Mihály, Adamovics Rochus Kornél és Horváth Ignác (a följelentő!) kerületi táblai ülnökök, Rosty János, a Tábla jegyzője és testvére Pál, Keisper ny. százados, Horváth Zsigmond ügyvéd és Piller Celesztin, a kőszegi kegyesrendi gimnázium igazgatója. A társaság vasárnaponként Pillérnél, a piarista rendházban szokott összejönni. „Szabadszellemű újságcikkeket olvasnak fel, bírálják az egyházat és a hittételeket." Az alispán jelentése alapján szeptember 12-én kihallgatták az ügyben a magyar jakobinus szervezkedés kapcsán közben lefogott és Bécsben vizsgálati fogságban levő Sigrayt. Vallomása ha nem is erősítette meg a jelentésben foglaltakat, a gyanút sem oszlatta el. Ezért Ferenc király, a Kancellária javaslatára, elrendelte, hogy a Helytartótanács küldjön királyi biztost a helyszínre az ügy megvizsgálására. Sándor Lipót nádor választása Eszterházy József gr. helytartótanácsosra, esett. Eszterházy szeptember 27-én érkezett Kőszegre, és október 6-án végezte be a vizsgálatot. A nádorhoz írt jelentése megállapítja, hogy a feljelentésben és a Vajda alispán jelentésében foglaltak csak részben igazolhatók. A polgárőrség (vagy másként lövészegylet) szervezését Nigst" ácsmester és Pfister harangöntő mester kezdeményezték, — de nem felforgató, vagy forradalmi célból. Parádézni akartak ünnepnapokon, ahogy ezt a többi városok polgárai is teszik. Törekvésük végső oka : az egyenruha utáni vágy, a polgár vágya „utánozni a katonákat". A polgárőrség tagjai a jómódú, katolikus polgárok közül kerültek ki. Zászlajukat a plébánossal áldatták meg, s egyházi ünnepeken felvonulnak, hogy díszőrséget álljanak a templom előtt. Igaz, hogy bizonyos Decker hadnagy nyilvánosan,,Robespierre testőreinek" nevezte őket, mondván, hogy céljuk a jakobinizmus átültetése Magyarországra, —- de ennek semmi alapja sincs, s Deckerből is csak a katona sértett önérzete szólt, mert ahogy kihallgatásakor is mondotta : „a suszter maradjon a kaptafánál, a polgár ne akarjon katona lenni". — Ami a nemesek és nemesi értelmiségiek társaságát