Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473
A TANÁCS KÖZTÁRSASÁG AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 491 mulasztás volna csak a 100 holdon felüli birtokokkal törődni. A kétrendszerű gazdálkodás közti irgalmatlan ellentétet csakis így tudjuk tűrhetővé nivellálni."11 0 Ugyancsak a Szociális Termelésben olvashatjuk az alábbi sorokat : „Nagyon fontos az, hogy a szegénység vagy legalább egy része a szövetkezeti termelés helyességéről meg legyen győződve. A szövetkezetet erőszakosan egyszerű határozattal megcsinálni meddő vállalkozás, mert akkor a földművesek egész bizonyosan nem mennek bele, azon kívül veszedelmes is, mert a munkás a ráerőszakolt szövetkezetben nem dolgoznék úgy, mintha annak helyességéről meg volna győződve. A munkafegyelem tehát nagyon szenvedne."111 Szinte ugyanazon szavakat olvashatjuk, amelyeket az O.K.(b.)P. 1919 márciusában megtartott VIII. kongresszusának a középparasztsághoz való viszonyról szóló határozatában : „A szovjet hatalom képviselőinek, amikor a középparasztokat különféle szövetkezetek, valamint mezőgazdasági kommunák alakítására buzdítják, ezek megalakítása során a legcsekélyebb kényszerítést sem szabad alkalmazniok. Csak az olyan egyesülések értékesek, melyeket a parasztok maguk létesítenek szabad elhatározásukból, s amelyeknek előnyeiről a gyakorlatban meggyőződtek. A túlságosan nagy sietség ezen a téren káros, mert csak erősítheti a középparasztság előítéleteit az újításokkal szemben."112 Ilyen álláspont tükröződik Nyisztor Györgynek a Tanácsok Országos Gyűlésén elhangzott felszólalásában is. A vita alkalmával, amikor is egyes vidéki küldöttek meglehetősen erős „kisgazda"-ellenes hangot használtak, Nyisztor György a következőket mondta: „Nincs szükség arra, és helytelen dolog volna, ha a kisgazdát egyenesen magunk ellen uszítanánk . . . Nincs szükség arra, hogy a kisbirtokot elkommunizáljuk ... A kisgazdákkal nem lehet így egy kézlegyintéssel elintézni a dolgot, ha életünket fenn akarjuk tartani."113 A kisbirtokosoknak szövetkezetekbe való szervezése nemcsak egyes emberek elképzelése és álláspontja, hanem helyet kap c feladat a júniusi országos pártgyűlés által elfogadott programban is. Az agrárkérdéssel kapcsolatban a program leszögezi, hogy „a földművelésben a párt feladata a föld társadalmi megművelésének előmozdítása, a szövetkezeti, nagyüzemi termelésnek minél szélesebb körben való megvalósítása. Ε célból a párt a kisbirtokosoknak szövetkezeti alapon való tömörítésére törekszik és a kisgazdák körében értékesítő, — nyersanyagbeszerző — stb. szövetkezeteket létesít."114 A kisbirtokosok szövetkezetbe való tömörítésével foglalkozó dokumentumokban tehát sorra azt figyelhetjük meg, hogy lényegében helyes elvi alapon állnak, figyelembe vették az erre vonatkozó lenini tanításokat. Ezt mutatja az önkéntesség elvének kihangsúlyozása, amit ugyan egyáltalán nem úgy értelmeztek, hogy semmit sem kell tenni annak érdekében, hogy az egyénileg ga zdálkodók a szövetkezetbe belépjenek. Nyisztor György a parasztok szövetkezetekbe való tömörítésére vonatkozóan a következőket mondja: „kimegyünk és tanítani fogjuk őket arra, hogy tessék nekik szövetkezeti alapon megindítani a gazdaságot . . . ígv anélkül, hogy a birtokához nyúlnánk, szociális alapra helyezzük a gazdálkodást".11 5 " A kisbirtokok termelőszövetkezeti gazdálkodásra való áttérését volt hivatva előmozdítani a kormányzótanács CXXX. számú rendelete értelmében megszervezésre kerülő kerületi gazdasági hivatal mezőgazdasági osztályának „magántulajdonban maradt kisbirtokok alosztálya" is. A törvény szerint az alosztály feladata: „a magántulajdonban maradt mezőgazdasági üzemek növénytermelésének és állattenyésztésének irányítása és ellenőrzése, a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésnek és az áttérés megkönnyítése végett szükséges birtokrendező munkálatoknak elkészítése a Kisbirtokosok Országos Központjának utasítása szerint".11 6 A kisbirtokosok szövetkezeti gazdaságokba való tömörítésével kapcsolatban többféle elképzelés merült fel. Az egyik eszköz — amint ez a már eddigi idézetekből is kitűnik — az olyan egyszerűbb szövetkezeti formák támogatása, amelyeknek már voltak bizonyos történeti előzményeik és hagyományaik. Az így szervezendő tej-, háziipari-, beszerzési-és értékesítési szövetkezeteken keresztül igyektztek a társas gazdálkodás formáját megkedveltetni az egyéni gazdákkal.11 1 Ez a terv is világosan mutatja, hogy a Tanácsköztársaság vezetői az egyénileg dolgozó parasztgazdaságok kollektivizálására vonatkozóan egyre inkább helyesen értei. 110 Szociális Termelés. 1919. jún. 4. 5. szám, 8. 1. (Fassing Antal cikke). 111 Szociális Termelés. 1919. jún. 25. 8. szám. íHortobágyi László: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek). 112 Az SZKP kongresszusainak ... határozatai I. rész. Bpest. 1954. 520. 1. II Tanácsok Országos Gyűlésének jegyzőkönyve. 1919. 150. 1. III Magyarországi Szocialista Párt program-tervezete. 1919. 4. 1. Tanácsok Országos Gyűlésének jegyzökönyve. 1919. 150. 1. "· Tanácsköztársaság. 94. sz. 1919. júl. 27-én. 117 Szociális Termelés. 5. szám 1919. jún. 4. 8. 1.
