Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473
A TANÁCS KÖZTÁRSASÁG AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 487 váltakozott.9 0 A Somogy megyei földosztásra vonatkozóan a Somogyi Munkás június 1-i számában az alábbiakat olvashatjuk: „A nincstelenek, a földesúr kizsákmányolt proletárjai végre igaz megélhetéshez jutottak. Számukra 14 827 kat. hold szántó és . . . 1792 kat. hold rétet és legelőt adtak ki."91 A Szociális Termelés június eleji száma e kérdéssel kapcsolatban az alábbiakat mondja : „Jelenleg a magyar impériumon cdazsugorodott az év elején óriási méretűnek indult földosztás, hogy kizárólag házhelyeket és kerteket kaphatnak csak a nagybirtokból az arra feltétlen rászoruló földműves szegények. Ilyen egészen apró kihasítások minden felé folyamatban is vannak. A kérdés most már az, nem kell-e szükségképpen mégis tovább mennünk már a közeljövőben e téren is?" A cikk szerzője szerint a kivándorlás megakadályozása, valamint a városból kiszorultak elhelyezése szempontjából indokolt a továbbmenés. Amint láttuk, ez a kérdés nemcsak ennél a szerzőnél merült fel, hanem a kormányzótanácsban is. A földosztásra vonatkozó utalással már egy rendeletszövegben is találkozunk. így a május 14-én kiadott F. N. 55. számú rendelet első cikkelye az alábbiakat tartalmazza : „1. §. Mivel a vidék lakosai közül sok van munka nélkül, másrészt pedig a földosztás folytán sok helyen a gazdasági munkások már ingatlanhoz jutottak, (Kiemelés tőlem —Sz. M.) abból a célból, hogy az aratási munkákból a földművelő lakosság minél szélesebb rétege részesüljön, kézi aratás esetén a gazdaság őszi és tavaszi kalászosokból az egyes aratóknak legfeljebb 12 kat. holdat adhat ki".92 A korlátozott földosztás tényével találkozunk az ellenforradalmi rendszer deszocializálási rendeleteiben is. Így a földművelésügyi miniszter 1919. szeptember 4-én kiadott 1919. évi 92472 számú rendelete, amely a birtokrendező bizottságok megszüntetéséről és a szocializált birtokokra engedélyezett különféle haszonvételek ideiglenes rendezéséről szól, az alábbiakat tartalmazza: „Ha a tanácsköztársaság alkalmazottai vagy szervei a szocializált birtokokon községi (városi) lakosoknak vagy azok bizonyos csoportjának legeltetési, fajzási s esetleg egyéb haszonvételi jogosultságokat engedélyeztek, vagy a szocializált birtokokból bizonyos részeket haszonbérbe vagy használatra adtak és a jogszerinti birtokosok a haszonvételek élvezőivel a haszonvételek gyakorlása tekintetében békés úton megegyezésre jutni nem tudnak, községi elöljáróság (r. t. városban a polgármester) a felmerült panaszok folytán figyelemmel a termés biztosításához fűződő közérdekekre is, mindkét fél méltánylást érdemlő érdekeinek mérlegelésével a helyi viszonyoknak megfelelő fűbér, haszonbér, rész stb. szemelőtt tartásával a haszonvételek tekintetében a folyó gazdasági évre ideiglenes intézkedéseket tehet."93 Az 1919. évi 92746 sz. ugyancsak földművelésügyi miniszteri rendelét a házhely kihasítási ügyekben intézkedik. A rendelet kimondja, hogy „ott, ahol házhelyek kihasítása már tényleg perfektuáltatott, a házhelyek jelenlegi birtokosai a földtulajdonosokkal való békés megegyezésre utasítandók . . . Azokban az esetekben, amikor a házhely kihasításának kérdésében az eljárás megindult ugyan, de perfektuálva még nem lett, a vonatkozó iratok felterjesztése mellett községenként hozzám azonnal- részletes jelentés és —a magántulajdonnak teljes mértékben való tiszteletbentartása mellett — a helyi viszonyok mérlegelésével oly javaslat teendő, amely a házhely kihasításának kérdését a legmegfelelőbben közmegnyugvással, az ellentétek kiegyenlítésével oldaná meg."9 4 A földosztás méreteinek a megállapítása további kutató munkát igényel. A fenti rendeletek szövegéből következtetve nagyterjedelmű nem lehetett. A részleges földosztásra vonatkozó rendelet és az annak alapján megvalósult földosztás a többi intézkedések mellett azt szolgálta, hogy ezeken keresztül biztosítsák az agrárproletariátus támogatását. A más jellegű intézkedések közül mint egyik legfontosabbat a munkabérek emelésére vonatkozót kell megemlíteni. így pl. az aratómunkások bérét országosan a következőkben állapították meg : a learatott termés 1/8 része — a korábbi 1/10, 1/12 résszel szemben —, 1 200 négyszögöl tengeri föld, nay,-őriként 60 dkg kenyérliszt, 20 dkg főzőliszt, 10 dkg főzelék, 1/2 kg burgonya, 2 dkg kősó, hetenként 75 dkg hús, 50 dkg szalonna.95 Emelkedett a cselédek járandósága is. „Míg 1918 őszén a természetbeni járan"> Testvériség. 1919. jún. 15. "Somogyi Munkás. 1919. jún. 1. " F. N. 55. számú rendelete. Tanácsköztársasági Törvénytár. III. k. Bpest. 1919. 64. 1. *J Lásd : Csák E. Viktor : A magyarországi kommunizmus gazdasági leszerelése. Bpest. 1921. (Kiemelés tőlem. — Sz. M.) " Uo. " A földművelésügyi népbiztosság 55. F. N. sz. rendelete Tanácsköztársasági Törvénytár. III. Bpest. 1919. 64—66. I.
