Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szuhay Miklós: A Tanácsköztársaság agrárpolitikájának kérdéséhez 473

A TANÁCS KÖZTÁRSASÁG AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 485 tulajdonképpen a földbirtok szocializálásáról szóló rendelet végrehajtási utasításának tekinthető, e kérdésre vonatkozóan a következőket tartalmazza : „Akinek tulajdonában nagyobb földterület van, mint amelyet ő és családja megművelni tudna, ideiglenesen a termés biztosítása érdekében megengedi a forradalmi kormányzótanács, hogy az ilyen ingatlan bérmunkások (cseléd, napszámos, szakmunkás, részesmunkás) igénybevételével műveltessék meg. Ez azonban csak akkor engedhető meg, ha az illető községben munkafelesleggel rendelkező földmunkások (községi birtokrendező és termelést biztosító bizottságok) beleegyezésével történik, s ha a bérmunkásoknak a kollektív szerződésben, avagy a forradalmi kormányzótanács által megállapított járandóság biztosíttatik."" A Szociális Termelésben ugyancsak erre vonatkozóan az alábbiakat olvashatjuk: „Az idei termelés biztosítása érdekében azonban igen nagy koncessziókat tett a kormányzat a földtulajdonosoknak — kimondván, hogy a tényleges szocializálást, azaz a kötelező szövetkezeti termelést cak ott kell azonnal foganatosítani, ahol az idei termelés másként nem biztosítható."7

8 Azokra a birtokokra vonatkozóan, amelyeken nem szerveztek termelőszövetkezeteket, úgy intézkedett a kormányzat, hogy utánuk földbérleti dijat kellett fizetni. A földművelésügyi népbiztosság 11. sz. rendelete szerint „ha a földtulajdonosnak a község határában legalább 100 magyar hold (75 kat. hold) területű földbirtoka van, a földbirtok után fizetendő haszonbért köteles a birtok fekvése szerint illetékes állampénztárba befizetni".7

9 A termelési érdekeknek messzemenő figyelembevétele nyilvánul meg a pénzügyi népbiztosság 32. sz. rendeletében is, amely lehetővé teszi ezen birtokok részére, hogy a termelés biztosítása, illetve fejlesztése céljából kölcsönt vehessenek fel. Amennyiben az illető földbirtokosnak bankbetétje van, abból, ha nincs, akkor állami hitelt igényelhetett. Annak a megállapítása, hogy a termelési érdekek alapján mely birtokon kell termelőszövetkezetet szervezni, a birtokrendező és termelést biztosító bizottságok hatáskörébe tartozott. A nevezett bizottságok létesítéséről szóló F. N. 5. sz. rendelet 6.§-a kimondja, hogy a bizottság előzetes beleegyezése nélkül sem az egyes birtokokat rendezni, sem termelőszövetkezetet alakítani nem szabad. * A szocializált birtokok egy részén, amint erről fentebb már beszéltünk, termelőszövetkezeteket szerveztek, más részük bérletként a volt birtokosok kezén maradt. A szocializált birtok felhasználását illetően ezek voltak a legjelentősebb módszerek. Mellettük a birtokok egy kis részén állami gazdaságokat szerveztek, míg másik, szintén nem nagy százalékuk, kispareellák alakjában kiosztásra került. A már idézett szigorúan bizalmas rendelet erre vonatkozóan a következőket tartalmazza : „Ahol a munkafelesleggel rendelkezők kis része egyéni kisajátítást akar, kivételesen, ha a termelés biztosítása és a földmunkások megnyugtatása másképpen nem lehetséges meg lehet ezt engedni azon esetben: ha az illetőnek van megfelelő felszerelése és vetőmagja, amellyel a kisajátított földet megművelheti. Az ilyen kisajátításnál azonban ügyelni kell arra, hogy a cselédnek a szántóföldje a kihasított darabbal együtt 5 magyar holdnál, rétje pedig az egy magyar holdnál nagyobb ne legyen. Ügyelni kell arra is, hogy a kihasított parcellák összterülete olyan nagy ne legyen, hogy lehetetlenné tegye a kihasítatlan résznek egy szövetkezeti gazdasággá való szervezését . . . Olyan földmunkás kis családoknak, akiknek nincs házhelyük, a községben, vagy annak közvetlen közelében, kihasítható egy magyar holdnál nem nagyobb házhely és házi kert terület. . ."8

0 " P. I. Archívum TAGYOB 2/25 Csorvási iratok 459. A fent ^ helyen található rendelet, amelynek eddig még csak a korlátozott földosztást lehetővé tevő részét idézték — elsőnek Hajdú Tibor: Tanácsok Magyarországon 1918—1919-ben c. könyvében —, sem a kiadás időpontját, sem pedig azt nem tartalmazza, hogy melyik szerv adta ki. Szemere Vera már többször hivatkozott tanulmányában a Földművelésügyi Népbiztosság rendeleteként említi. A rendelet kiadási ideje pedig Szabó Oizeüa: ,,A Magyar Tanácsköztársaság eseményeinek időrendi táblázatá"-ban ápr. 5-i dátummal szerepel. (Pártt rténeti Közlemények 1959. 1. szám 227.1.). 's Szociális Termelés. 1919. máj. 28. 5.1. (Fassing Antal cikke). " F. N. 11. sz. rendelete. Tanácsköztársasági Törvénytár. I. Bpest. 1919 . 78—79. 1. P. I. Archívum TAGYOB 2/25 Csorvási iratok 4159. Idézi Hajdú Tibor: i. m. Rámutatott erre Nemes Dezső is a Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában.