Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szekeres József: Adatok az 1937. évi pécsi éhségsztrájk történetéhez 438
ADATOK AZ 1937. ÉVI PÉCSI ÉHSÉGSZTRÁJK TÖRTÉNETÉHEZ 471 •cédulákat a sztrájk mellett. A DGT irodai dolgozói memorandumot intéztek a kormányhoz saját bérük emelése és a kormány közbenjárása érdekében. Az országos gyűjtés csaknem 35 000 pengőt hozott a sztrájkalapba és külföldi magyaroktól is jelentékeny segélyek érkeztek. De a napok múlásával látni lehetett, hogy a sztrájk eredménytelenül fog végződni. Végre is a kereset és tartalék nélkül álló sztrájkolok ellátásához kevés volt az összegyűjtött pénz, csekély az erkölcsi támogatás. Március 11-én Peyer parlamenti felszólalásában kérte az iparügyi minisztert, ha az elbocsátottakat a bányatársulat nem veszi vissza, akkor gondoskodjék másutt történő elhelyezésükről. Bornemisza örömmel üdvözölte a párt álláspontjában bekövetkezett változást s ,,. . .ennek az emberi kérésnek a teljesítése érdekében igyekszik majd eljárni"59 — mondotta. Március 16-án a szociáldemokrata vezetőség tanácsára a munkásság határozatot hozott a sztrájk beszüntetéséről és a 17-i munkába állásról. A keresztényszocialisták és a Nemzeti Munkaközpont tagjai — központjuk utasítására — már jóval előbb beszüntették a sztrájkot és beálltak a sztrájktörők közé. A második sztrájk két héten át tartott . A nagy harc utolsó részét a pécsi törvényszék vasasi tárgyalásai jelentették, ahol több napon át tárgyalták a sztrájkban résztvett 195 öntudatos munkás és a február 24-i tüntetésben résztvett 88 asszony és fiatalkorú ügyét. Azok kerültek bíróság elé, akik a kihallgatások során kitartottak a munkások ügye mellett és ezáltal magukra hívták az ügyészség figyelmét. A bíróság végül is a sztrájkbizottság előzetes letartóztatásban levő tagjait szigorúan megbüntette. A sztrájk jellege és tanulságai A magyar munkásmozgalom történetében alig lehet találni az 1937. évi pécsi éhségsztrájkhoz hasonló bérmozgalmat, amely a munkahelyek megszállásával egybekötött. A külföldi munkásmozgalomban is ritka ez a jelenség. Pécsett mégsem újszerű, mert 1934 őszén is volt egy hasonló megmozdulás, amely annakidején világszerte nagy feltűnést keltett. Az a szakadatlan harc, amely a bányászok és a kapitalista vállalat között hosszú évtizedek óta folyt, arra késztette a munkásokat, hogy az előző bérmozgalmak sikertelenségének okait vizsgálják és a hibás, vagy nem célravezető harci módszerek helyett újat, nagyobb eredmények elérésére alkalmasat keressenek. Ennek a tevékenységüknek során fedezték fel az éhezéssel egybekötött foglalásos sztrájkot már 1934-ben s ezt a harci módszert követték 1937-ben is. A magyar uralkodó osztályok is felismerték, hogy a sztrájknak ez a formája mennyire eltér a szokásos bérmozgalmaktól. Miskolczy Ágost cikkében6 0 arról ír, högy ha a munkások vezetőinek érdekében áll, úgy egy ilyen kis országnak, mint Magyarországnak gazdasági életét néhány óra alatt leállíthatják és bármilyen politikai jellegű követelést is keresztül vihetnek a foglalásos sztrájk általános alkalmazásával. Ez a sztrájkforma — hangoztatja — lehetetlenné teszi sztrájktörők alkalmazását, sőt megakadályozza a nemzeti munkavédelem csapatainak felhasználását is. Egyedül az államhatalom erőszakos fellépése segíthet, de éppen a pécsi esetből állapítja meg, hogy ez súlyos bonyodalmakkal és vérengzéssel járhat együtt. Ezért azt kívánja, hogy a képviselőház fogadjon el törvényeket a sztrájk e formája ellen. ;,A törvényhozónak meg kell értenie, hogy a foglalásos sztrájkban egy szélsőséges kisebbség terrorizmusáról és a társadalom alaptörvényeinek megsértéséről van szó." Erre hivatkozva súlyos szankciókat kíván.6 1 Az uralkodó osztályok félelme a pécsi bányászsztrájkkal kapcsolatban nem volt alaptalan. A kormány és a kapitalista társadalom vezetői látták, hogy a bányászok mozgalma nemcsak a munkásság elviselhetetlen helyzetére mutatott rá, hanem arra is, hogy a magyar munkásokban van erő, bátorság és akarat a tőkével való szembeszállásra helyzetük megjavítása érdekébén.6 2 * " Népszava, 1937. márc. 11. " Magyar Szemle, 1937. IX. 53—57. I. "Uo. "Ezzel a problémával foglalkozik Friss István cikke a Dolgozók Lapja, 1937 júniusi számában : A reakciós polgári összefogás ellen a demokratikus erők összefogását — címmel.
