Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szekeres József: Adatok az 1937. évi pécsi éhségsztrájk történetéhez 438
458 SZEKERES JÓZSEF kijelentéseit, mert ő nem azt mondta, hogy nincsenek tárgyalások, hanem azt, hogy lehetséges, hogy tárgyalások folynak, különben is úgy hallotta, hogy másnap a főispán az iparügyi miniszternél lesz. A felügyelő azt is hozzátette ezután, hogy kívánják-e mégegyszer felolvasni azt, amit eddig felolvasott, a csoport tagjai azonban ezt nem kívánták és eltávoztak."3 7 Miért tette Stubna ezt a nyilatkozatot és éppen a vasasi munkásvezetők előtt, azon a bányatelepen, ahol a szociális helyzet a legrosszabb ós a munkásság hangulata a legelkeseredettebb volt? Nem valószínű, hogy Stubna Viktor csupán saját jószántából nyilatkozott munkásainak ; vagy ha igen, miért olvasta papírról mondanivalóját elbújtatott csendőrök jelenlétében. Talán azért, hogy esetleges felelősségrevonás alkalmával hivatkozhassék az elhangzottakra? Tény az, hogy a munkások körében a nyilatkozat azt a hatást keltette, amit a nyilatkozat kiagyalói vártak : ,,A felügyelő fenti nyilatkozatát a csoport tagjai úgy adták tovább munkatársaiknak, hogy memorandumuk ügyében a DGT vezetősége tárgyalást nem folytat és a béremelési kérelem teljesítésére annál kevésbbé hajlandó, mert felvevő piac híjján, nem is áll módjában annak teljesítése ... a nyilatkozat a bérharccá fejlődött mozgalomra elkeseredett visszahatást keltett és Raub János helyettesében Szauerwein Józsefben és a vele azonos elhatározású társaiban azon élhatározás érlelődött meg, hogy földalatti éhségsztrájkkal kell és lehet csupán a bérharc sikeres kimenetelét biztosítani, annál is inkább, mert hiányzott a biztossága annak, hogy vájjon a főszolgabíró által tolmácsolt hatósági beavatkozás, vagy a felügyelő által bejelentett bizonytalanság fedi az igazságot."33 Az éhségsztrájk megkezdése Egy nap telt el, míg a munkások között elterjedt a felügyelői nyilatkozat és a többség a sztrájk megkezdése mellett foglalt állást. „Ezért — folytatja a bírósági szöveg —, amikor február 23-án, kedden délután két órakor a munkásság a bányába leszállt. .. indulatos szóbeszéd tárgyát képezte az a körülmény, hogy rászedték őket, mert mást mondott a főszolgabíró és mást a felügyelő, egyben az is, hogy földalatti éhségsztrájk alakjában fogják kényszeríteni a DGT vezetőségét arra, hogy bérharcuk sikeres legyen. Hírül adták a sztrájk azonnali megkezdését, Szauerwein József indítványára megalakították a sztrájkbizottságot, melynek feladatává tették, hogy egységes akaratelhatározásukat keresztülvigye. A sztrájkbizottság tagjai voltak : Szauerwein József, Kuppi István, Márk Győző, Steckl György, Bózsa János IX. vádlottak és ezt még utóbb Wirth Aladár vádlottal egészítették ki. A sztrájkbizottság ezután az arra vállalkozó munkások közül önként jelentkező sztrájkőröket jelölt ki, akiknek feladatává tették, hogy a bányából kivezető összes kijáratokat felváltva elállják ós megakadályozzák, hogy a bányában levők közül bárki is önkényesen eltávozzék, egyúttal azt is, hogy a DGT vezetősége részéről bárki is a sztrájkolok engedélye nélkül a bányába lemehessen. Ennek megfelelően az őrök a be- és kijárást megakadályozták, eltorlaszolták a kijáratokat, a felvonókasokat, hogy működésük megbéníttasáék vas sínekkel, a kijárathoz vezető légajtót pedig fadorongokkal torlaszolták el, egyúttal megakadályozták a szivattyúk működését is. . . A bányából való kijárást csupán a betegeknek engedték meg."3 9 A sztrájk megkezdődött s további menetéről Szabolcs bányaigazgató naplója ad összefoglalást. „Pro memoria 3726/BV Vasason a délutáni harmad a bányába történt leszállást követőleg kb. 3 óra tájban üzenetet küldött ki, hogy mindaddig, amíg a folyamatban levő tárgyalások eredményéről nem kapnak értesítést, a munkát a föld alatt abba hagyják és a bányából nem szállnak ki. Az így földalatt sztrájkot kezdettek száma 265. 37 Pécsi kir. târvényszék Β. II. 956/1937/43. sz. — PIA. Pécsi főügyészség iratai. 1937—IV. — 444. ss Uo. "» Uo.
