Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Közlemények - Szekeres József: Adatok az 1937. évi pécsi éhségsztrájk történetéhez 438

ADATOK AZ 1937. ÉVI PÉCSI ÉHSÉGSZTRÁJK TÖRTÉNETÉHEZ 445 hogy a munkásság az üzem folyamatosságában a legcsekélyebb akadályt sem okozza és a termelékenység a továbbiakban is változatlan marad. Az őszi és téli segély esedékes összege folyó évi január havától körülbelül egyenlő havi részletekben önköltségi áron kerül elszámolásra. Ha a munkások ezen engedményekkel nem elégednének meg és sztrájkra kerülne sor, akkor ennek folyamán a hatóságok segítségével az izgatókat el lehetne távolítatni. Kerényi bányafőtanácsos közölte vele, hogy Pctneházy államtitkárnak sincs az ellen kifogása és segítséget nyújtana, ha az izgatók eltávolítását mármost megkezdenők, ez esetben azonban a sztrájk következményeit magunknak kellene viselnünk. Véleményem szerint az első megoldás volna a jobb, mert újabban a Főispán úr is különösen érdeklődik munkáskérdésünk iránt és többszörösen is felszólított minket a sztrájk elhárítására, de ez esetben a nyilvános közvélemény is a mi oldalunkra állna. Ezáltal alkalmunk nyílnék arra is, hogy még ebben az évben egy csomó fölösleges embertől megszabaduljunk. Ezáltal a vasasi üzem tehermentesítése — amint azt Dr. Ippen tervezte, bár nem oly mértékben — megoldódnék. Kérésünk tehát az, hogy a fenti engedményeket kellő időben, természetesen az előbb említett feltételek mellett, a munkássággal közölhessük. Végül megjegyzem, hogy a mérnökök Pécsett az elmúlt hónap 27-én tartott vándorgyűlése alkalmával Petneházy államtitkárral röviden, Aliquander miniszteri tanácsossal azonban hosszasabban beszélhettem a munkaügyekről. Ez utóbbival akkor közöltem, hogy a pécsi bányák nyugodt üzemmenetét csakis az izgatók végleges eltávolításával biztosíthatjuk és ameddig ez meg nem történik, addig sem a legfőbb bányahatóságnak, som nekünk, sem pedig a munkásságnak nyugta nem lesz. Aliquander miniszteri tanácsos, valamint Kerényi bányafőtanácsos új emberek és mindketten teljesen véleményemhez csatlakoznak. A már nyugdíjazott Michnay miniszteri tanácsos a legfőbb bányahatóság vezetőjének és Sasi miniszteri tanácsos, az itteni bányakapitányság vezetőjének habozó és erélytelen eljárásától már nem kell többé tartanunk."1

6 Szabolcs bányaigazgató jelentése alapján már akkor előrelátható volt, hogy a társulat merev munkáspolitikája előbb-utóbb újabb összeütközéshez fog vezetni a munkássággal. A bányászok mozgalmának lecsillapítása helyett — amit csekély engedmények megadásával elérhettek volna, mert a 6- illetve 8%-os bércsökkentés eltörlése évi 342 000 pengő kiadást jelentett mindössze — az igazgatóság az izgatókat kereste s az elkövetkező munkásellenes rendszabályokkal foglalkozott. A társulat nemcsak papíron törekedett céljai megvalósítására, hanem az államapparátus erőszakszervezetének felhasználását is számításba vette. Megállapították és írásban közölték az illetékes állami szervekkel, hogy sztrájk esetén a bányakerületek és az erőmű védelmére legkevesebb 144 katona, 76 csendőr és 56 rendőr szükséges a Nemzeti Munkaközpont 528 mindenre elszánt emberének — a társulat magánrendőrségének megerősítésére. 1937 első heteiben szinte egymásután érkeztek jeientések a belügyi szervekhez a pécsi bányatelepeken uralkodó helyzetről. A jelentések egyöntetű végkövetkeztetése a béremelés szükségességének a hangoztatása volt. Ez tűnik ki egy belügyminisztériumi helyzetjelentésből is. „Bizalmas értesülés szerint a vasasi szociáldemokrata bányamunkás szakszervezet vezetősége a közeljövőben memorandumot szándékozik benyújtani a D. G. T. igazgatóságához, melyben 40%-os béremelést követol. Követelésük jogosságát azzal akarják indokolni, hogy az élelmiszer árak rohamosan emelkednek és a jelenlegi kereset mellett képtelenek a családos bányászok megélni. Szó van arról is, hogy Tolnai József szociáldemokrata kerületi párttitkár ugyancsak memorandumot fog benyújtani az iparügyi minisztériumba, melyben azt fogja kérni, hogy a bányászok minimális munkabérét a jelenlegi legkisebb munkabérnél 40%-kal magasabban állapítsák meg. Tolnai József abban az esetben, ha a szakszervezet a költségeit fedezi, személyesen adja át az általa szerkesztett memorandumot az iparügyi miniszter úrnak. Közreműködés végett szándékában van valamelyik szociáldemokrata országgyűlési képviselőt is felkérni. Értesülésem szerint a memorandumok elutasítása esetén a vasasi szociáldemokrata vezetőség éhségsztrájkot szándékozik a bánya mélyén kezdeni. A munkások között uralkodó KGL—DGT Big. Szabolcs igazgató iratai 1937.