Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
« 1944. OKTÓBER 15. 399 felelt volna,12 5 Egyébként Veesenmayer szerint is a Szövetség megalapításának gondolatát a németek vetették fel. Ε célból már előzően is folytatott tárgyalásokat Kunder Antallal és Rácz Jenővel.126 Más forrásokból kitűnik, hogy Veesenmayer a Ház elnökét, Tasnády-Nagy Andrást is felkereste a Nemzeti Szövetség szorgalmazása érdekében.12 7 Az előkészítés mindenesetre október l-e után meggyorsult. Ezen a napon ugyanis Szálasi meglátogatta Rajnisst és e találkozás során véglegesen megállapodtak abban, hogy a jobboldal összefogására létrehozzák a Nemzeti Szövetséget. „Ennek birtokában a parlamenti többséget magunkénak tudjuk és így a nemzeti szocialista kibontakozás a parlamenti Nemzeti Szövetség többsége útján alkotmányosan a legteljesebben biztosítva van" — állapította meg Szálasi ezzel kapcsolatban naplójában.128 A megbeszélésen egy értekezlet összehívását is tervbe vették, melyre Szőllősyn és Rajnisson kívül Teleki Mihályt, Jurcsek Bélát, Jaross Andort, Mecsér Andrást és Bárdossy Lászlót is meghívták volna. Ez az értekezlet azonban nem jött létre.12 9 A szervezést ezután Szőllősyre bízták — annál is inkább, mivel Szálasi nem volt képviselő, s mert a Hitlertől visszatérő Veesenmayer arra is figyelmeztette hogy semmiféle akcióban közvetlenül ne vegyen részt.130 Szöllősy elkészítette az alapokmány-tervezetet, mely öt pontból állt. Azt javasolta, hogy a szervezet neve Nemzeti Akarat Összefogás legyen. Megindokolta életrehívásának okát és célját, s ennek során erősen hangsúlyozta a szervezet nyilas jellegét.131 Javaslatait Rajniss és Bárdossy is átnézte, s nyilas jellegét — a többi szélsőjobboldali párt szájaíze szerint — kissé letompították. Végső soron a Nemzeti Szövetség alapokmány-tervezetét Bárdossy készítette el.132 Eszerint az alapokmány szerint kezdték el a tagok toborzását, ami a nyilas és Imrédysta képviselők körében nem is okozott különösebb nehézséget. Komolyabb problémát jelentett a MÉP-ben. A kormánypárt szélsőjobboldala természetesen lelkes szorgalmazója volt a Nemzeti Szövetség megalakításának, sőt az ún. „Cs" csoportnak13 3 igen aktív része is volt a szervezésben.13 4 A kormánypárt más Horthyhoz hű tagjai azonban aggályoskodtak a kezdeményezésével kapcsolatban. így például a MÉP volt elnöki tanácsának elnöke, Lukács Béla kifejtette, hogy a szervezkedésben kormányzó- és kormányellenes tendenciát lát.13 5 125 A Nemzeti Szövetség mint a szélsőjobboldali erők koalíciójának formája már 1944 nyarán felmerült. A Bárdossy vezette tárgyalásokon azonban a nyilasok ellenezték a Szövetség megalapítását, mivel ekkor még nem látták biztosítva benne saját vezető szerepüket, BM. V. 135341 Sztójay-per. Sztójay vall. 1945. nov. 7. 126 Kossuth Népe. 1946. márc. 14. Veesenmayer vallomása a Sztójay-perben. 127 Ο elei Dezső: Magyarország 1944-ben (Bpest. 1945) 56—57. 1. és Lévai Jenő: Fekete Könyv (Officina, év nélkül) 211. 1. Baky írásbeli vallomására hivatkozva arról ír, hogy a Nemzeti Szövetség megalakulását megelőzően Baky egy „Kaláka" nevű titkos szövetséget szervezett, melynek tagjai Lukács Béla, Szász Lajos, Antal István, Bonczos Miklós, Gyulay Tibor és Zsindely Ferenc miniszterek, Kádár Levente, Fáy és Mester államtitkárok voltak és a Nemzeti Szövetséget ők kezdeményezték. Ezt a vallomást más adatokkal nem lehet bizonyítani, így nem tartjuk elfogadhatónak. 128 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. Π. 13. idézet a Hungarista Naplóból. 129 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. H. 13. Szőllősy Jenő vallomása. 130 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. H. 16. 131 BM. V. 19430 Szálasi-per jkv. 1946. H. 13. Szőllősy vallomása. 132 BM. V. 128424 Bárdossy-per anyaga. 133 „Cs" csoportnak a kormánypárt egyik szélsőjobboldali frakcióját nevezték Ehhez tartozott Mecsér András, Jurcsek Béla, Bárczay Ferenc, Csicseri-Rónay István stb. 134 BM. V. 55184 Imrédy-per anyaga, Rácz Kálmán vallomása. 136 BM. V. 104274 Tasnádi Nagy András pere, Lukács Béla vallomása.
