Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
392 líOZSXYÓI ÁGNES megkötését, elítélte továbbá Erdély fegyveres védelmét, méginkább azt, hogy Erdély területe esetleges offenzíva kiindulási pontja legyen.8 6 Horthy ismét tépelődött, elhatározása csak másnapra érlelődött meg. Ebben az elhatározásában nem kétséges, hogy szerepet játszottak az offenzíva kudarcáról érkezett hírek is. Felhatalmazta Bánffyt, tárgyaljon Kolozsvárott Dálnoki Veres Lajossal, a 2. hadsereg parancsnokával, küldjön ki tiszteket a szovjet egységekkel való érintkezés felvétele"céljából. Bánffy 17-ón visszaérkezett Kolozsvárra. Horthy utasítását közölte Dálnoki Veressel, aki megígérte, hogy végrehajtja azt.8 7 Más jelek is arra mutatnak, hogy ezekben a napokban Horthy újra foglalkozni kezdett a fegyverszüneti tárgyalások gondolatával, nem zárva ki ebből most már a Szovjetunióval kötendő fegyverszünet lehetőségét sem. A szeptember 11-i minisztertanács tanulságai alapján elhatározta, hogy ezeket az akciókat a minisztertanács bevonása nélkül, csak néhány bizalmasa útján szervezi meg. Fiát, ifj. Horthy Miklóst, menyét, özv. Horthy Istvánnét, valamint szűkebb környezetéből Ambrózy Gyulát, a kabinetiroda főnökét, Vattay Antal altábornagyot, katonai irodájának főnökét, Lakatos Gézát, valamint néhány kiválasztott miniszterét (Hennyey Gusztáv külügyminisztert, Csatay Lajos honvédelmi minisztert) kívánta csupán az előkészületekbe bevonni. Ezekben a napokban bontakoztak ki a Szovjetunióval való fegyverszüneti tárgyalások első szálai. Az egyik vonalat az Erdélyi Tanács készítette elő, amelynek néhány tagja még a Horthyval való megbeszélés előtt felkérte Zichy Vladimir grófot, akinek Szlovákiában határbirtoftai voltak, hogy keressen kapcsolatot, a szlovák partizánokon keresztül, szovjet katonai vezetőkkel. Zichy érintkezésbe lépett Makarov ezredessel, a szlovák partizánok szovjet parancsnokával, akitől néhány nap múlva, szeptember 18-án kedvező választ hozott.88 Egy másik vonalon is történtek lépések, báró Aczél Ede két társával, Vattay segítségével, átment a fronton, hogy érintkezésbe lépjen a szovjet csapatok parancsnokságával és érdeklődjék a fegyverszüneti tárgyalások lehetőségeiről és feltételeiről. Útjuk körülbelül egy hetet vett igénybe és a további fejleményeket csak kevéssé befolyásolta.8 9 Horthy tehát szeptember 18-án értesült Zichytől a Szovjetunió tárgyalási készségéről. A szovjet főparancsnok közölte, hogy kész fogadni a fegyverszüneti delegációt. Horthy el is határozta a delegáció kiküldését, de a megfelelő személyek kiválasztása ürügyón igyekezett azt néhány nappal elodázni, hogy ezalatt mégegyszer utolsó kísérletet tegyen a nyugati hatalmakkal kötendő fegyverszünet érdekében. Elhatározására feltehetően Roosevelt és Churchill quebeci külön tanácskozásának híre is ösztönzőleg hatott.9 0 Ettől a külön tanácskozástól Horthy — ki tudott a nyugati hatalmak balkáni terveiről — a Szovjetunióval való teheráni megegyezés elvetését várta. Ilyen értelemben tárgyalt egyébként Habsburg Ottó is a quebeci konferencia idején Roosevelttel és Edennel a magyar különbékéről. Eden egyes források szerint nem is zárkózott el eleve a különbéke gondolatától.91 Roosevelt azonban csak annyit igért, hogy egy esetleges fordult után katonai missziót küld Magyarországra.9 2 Bármiféle 88 Macartney: i. m. 341. 1. 87 Haladás. 1946. máj. 2. Bánffy Miklós visszaemlékezései. 88 Szenczey László : i. m. 38—40. 1. 89 Macartney: i. m. 353—354. 1. 90 A quebeci konferencia 1944. szept. 11-től 16-ig tartott, 91 John Lukács : Eastern Europe and the Great Powers. Indiana. 1953. 623. 1. 92 Macartney: i. m. 352. 1.
