Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Rozsnyói Ágnes: 1944. okt. 15. (A Szálasi-puccs történetéhez) - 373
376 \ ROZSNYÓI ÁGNES méltatlankodással meg is tette.7 Sztójay lemondása után Horthy Sztójay egyértelmű németbarát politikát képviselő kormányát a nyugati hatalmak számira posszibilisabb kormánnyal kívánta felcserélni. Ebből a célból még ugyanaznap délután magához kérette vidéki otthonából Lakatos Géza vezérezredest, az I. magyar hadsereg parancsnokát és megbízta őt az új kormány megalakításával, amit azonban egyelőre nem publikáltak. Lakatos neve ekkor már nem először merült fel a kormány élén. Horthyban már a nyugati hatalmak sikerült inváziója után megfogamzott a március 19-e óta folytatott politika megváltoztatásának és a németbérenc Sztójay-kormány leváltásának a gondolata, Ezért már július 17—18-án tárgyalt Lakatossal a kormányalakításról, ekkor azonban ettől a tervétől a németek határozott tiltakozására elállott.8 A román események hatására azonban ez a gondolat most már tetté érlelődött. Lakatost semmiképpen sem politikai képességei tették alkalmassá a miniszterelnökségre. Horthy úgy gondolta, bogy ha a németbarát Sztójay helyére egy kifejezetten angolszász orientációjú politikust nevezne ki, úgy az teljesen nyilvánvalóvá tenné szándékait a németek előtt. Ezzel szemben egy olyan politikus kinevezése, aki a magyar vezérkarhoz tartozik, s kinek képességeiről ugyan nem tartottak sokat, de német-barátságát feltételezték, a németek számára is elfogadható lehet. Egyébként Lakatos katonai kormányának kinevezését a súlyos katonai helyzettel is lehetett indokolni. Horthy Lakatos kinevezésekor az új kormány feladatát a következőkben jelölte meg: 1. a német megszállás ellenére a magyar szuverenitás visszaállítása, 2. a zsidóüldözés azonnali megszüntetése, 3. Magyarország háborúból való kilépésének előkészítése.9 Kétségtelen, hogy ebben a programban — mely talán 1944-ben nem nyert olyan éles megfogalmazást, mint azt Lakatos 1946-ban előadta — a hangsúly a harmadik ponton volt. A program első két pontja a harmadik előfeltétele volt, hiszen a szuverenitás bizonyos biztosítása nélkül (már amennyire erről a német megszállás idején egyáltalán beszélni lehetett), valamint a nyugati közvélemény által is oly nagy mértékben elítélt zsidóüldözés folytatása mellett szó sem lehetett a fagyverszüneti tárgyalások megkezdéséről. A kiugrás előkészítése érdekében a minisztertanács Horthy utasítására augusztus 24-én még egy rendeletet is hozott, mely valamennyi politikai párt tevékenységét azonnal felfüggesztette.1 0 Ez a rendelet a szélső jobboldali pártok ellen irányult . (A baloldali polgári pártokat é3 a szociáldemokrata pártot ugyanis már a német megszállás után faloszlatták; ebben az időben tehát a kormánypárton kívül csupán három politikai párt fejtett ki tevékenységet, az Imrédy vezette Magyar Magújhodás Pártja, a Baky—Pálffy féle Nemzeti Szocialista Párt ós Szálasi Nyilaskeresztes mozgalma.) A rendeletnek azonban, mint ezt a későbbi események világosan igazolták, semmi gyakorlati jelentősége nem volt. 7 Belügyminisztérium irattára (a továbbiakban BM) V 135341 Sztójay-per, Bárczy István vallomása. 8 BM V 19430 a Szálasi-per tárgyalásának gyorsírói jegyzőkönyve 1946. II. 19. Lakatos vallomása. (A Szálasi-per anyagát minden esetben a BM eredeti jegyzőkönyvéből és nem a nyomtatásban megjelent rövidített kiadványból idézzük.) 9 Világ. 1946. Π. 20. Szálasi-per, Lakatos vallomása. 10 A rendelet valamennyi újság aug. 25-i számában megjelent 3080/1944. ME. szám alatt.
