Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Matvejev; I. V.: Magyar internacionalisták részvétele a szovjet-hatalom megteremtéséért és megszilárdításáért vívott harcban Szibériában (1917 február–1921) 335
MAGYAR INTERNACIONALISTÁK SZIBÉRIÁB AN 349 Zalka Máté szoros kapcsolatot tartott fenn Scsetyinkin partizán csapatával. A szibériai szovjet hatalom visszaállításáért hősiesen harcoltak magyarok az Altáj vidékén Mamontov és Gromov partizáncsapatában,5 1 továbbá a jeniszejszki kormányzóságban — Scsetyinkin és Kravcsenko partizánseregében5 2 —, valamint az irkutszki kormányzóságban — Lazo és Kalandarasvili partizáncsapatában — is. „Jól harcolnak az internacionalisták — állapítja meg Szergej Lazo, a szibériai polgárháború ünnepelt hőse. — Túlnyomó többségükben (80—85 %-ban) magyarok . . . Mindnyájan haditapasztalattal rendelkező volt katonák. A harcban hevesek, temperamentumosán verekednek. Odaadással viseltetnek a forradalom iránt."5 3 A Kolcsakék elleni döntő harcok idején az Oroszországi Kommunista (bolsevik) PáH altáji magyar földalatti csoportja is fokozza tevékenységéin s meggyőzi honfitársait a partizán harciosztagok megalakításának szükségességéről. A barnauli fogolytáborban magyarok, szerbek, bolgárok, osztrákok. és más nemzetiségűek tartózkodtak, mintegy 400 főnyi összlétszámban. A bolsevik sejt 15—20 főből állott. Szervezője, valamint a barnauli földalatti bolsevik szervezet és a tábor közötti összekötő a magyar Engel volt.54 A magyar partizánegységek —- amelyeknek vázát a kommunisták képezték — 1919 nyarán befejezték szervezkedésüket és beolvadtak Mamontov és Gromov altáji partizánseregébe. Bátor harcot vívott a magyarok egyik százada Gromov parancsnoksága alatt. A század állománya 500 főre rúgott. 1919 augusztus közepetájt alakította meg a magyar Lamberg Miksa5 5 (volt hadifogoly), aki Kameny város (Altáji kerület) parkjában büffóskónt működött. A város elleni partizán rajtaütés után Jarki községben „16. magyar szazad" néven magyar század alakult, amelynek parancsnoka Lamberg, politikai biztosa Kovács András,56 egyik szakaszparancsnoka pedig Forgách5 7 volt. A magyar századok az altáji front számos szakaszán harcoltak. 1919 novemberének közepén Szolonovka altáji község környékén a partizán csapat döntő4 csapást mórt egy erős, jólfelszerelt Kolcsak-harcicsoportra. A harc megkezdése előtt a helyzet a partizánok szempontjából nem volt kedvező. Â partizán vezérkar ós a főparancsnok a magyar századot egyik igen fontos fhpntszakaszra irányította. Mamontovnak arra a kérdésére, bízhatnak-ea magyar ^ harcosok kitartásában, a századparancsnok a következőket vála—Szöftá : "ί,Αζ ellenség csak testünkön keresztül haladhat előre." 58 És való]; ban, a magyarok kitartóan harcoltak, egy tapodtat sem hátráltak. A Kolcsako «zicdek tüzérségi előkészítés után többször is megrohamozták a partizánom hadállásait, azonban minden esetben a magyar katonák erős géppuskatüzévtalálták szemben magukat, s így visszavonulásra kényszerültek. 51 Az SZKP altáji vidéki bizottságának pártlevéltára, f. 2, op. 1, d. 20, 1. 11. 52 Proletárforradalom, 3. (38.) sz., 1925. 244. 1. 63 C. Jla3o : BocnoMiinaHHH H flOKVAieirnibi. (Sz. Lazo: Visszaemlékezések és dokumentumok). Moszkva. 1938. 33. 1. 54 Altáji vidéki pártlevéltár, f. 1061, op. 1, ed. hr. 118, 1. 20. 66 Cnôiipb HA CTPAWCE (HOBOCHÖHPCK). (Szibéria a vártán [Novoszibirszk]). 7. (68.) sz. 1918. 18. 1. 66 Szibériai Lángok, 2. sz. 1957. 126. 1. 67 Altáji kerületi pártlevéltár, f. 1061, op. 1, ed. hr. 463, 11. 1—2. 58 CoBeTCKaa POCCHH (Szovjetoroszország). 1957. júl. 19.
