Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTÖSÉGE'_ 27 hazai burzsoá-földbirtokos-kulákreakció ellenforradalmi kísérleteinek a letörésével, a szembenálló burzsoá országok proletariátusának saját felszabadulásáért vívott harcával és magával hozta a forradalmi lázadás elemeinek növekedését az intervenciós hadseregeken belül. A magyar burzsoázia és földbirtokos osztály nyiltan átállt a Magyarországra törő intervenciós seregek oldalára, a román és csehszlovák, francia és szerb csapatok táborába szaladt, a Magyarországot leigázni akaró antant hatalmak kiszolgálójává vált : a nyílt nemzetárulás útjára lépett. Λ Magyar Tanácsköztársaság zászlója alá hívott minden dolgozót, hogy a munkás-paraszt hatalomért harcoljon, anyanyelvére, nemzeti hovatartozására való tekintet nélkül. Λ Tanácsköztársaság területén élő nem magyar ajkú dolgozók a magyar munkásokkal és parasztokkal együtt sajátjuknak tekintették a Magyar Tanácsköztársaságot. Közülük sokan követték a forradalmi honvédő háború hívó szavát, s léptek be önkéntesekként a Vörös Hadseregbe. v A Vörös Hadsereg különböző magyar alakulataiban harcoltak a proletár hatalom más ajkú katonái is. Emellett a magyar Vörös Hadsereg — az orosz Vörös Hadsereg példáját követve — nemzetközi alakulatokat is szervezett a belépő önkéntesekből. Március 31-én a Budapesten levő volt orosz hadifoglyok az egyetemi Gólyavárba gyűlésre jöttek össze, melyen a moszkvai Vöröskereszt megbízottja 'elnökölt. Ő felolvasta Csicserin szovjet-orosz külügyi népbiztos rádiósürgönyét, mely a Tanácsköztársaság támogatására szólítja fel az itt levő oroszokat. ,,Ti hadifoglyok, kik végig éltétek az imperialista háborúnak minden borzalmát — mondja a távirat —, kik saját bőrötökön tapasztaltátok az orosz és magyar burzsoázia kizsákmányolását, minden erőtökből támogassátok az ifjú magyar Tanácsköztársaságot. Az ellenségek összefogtak már a magyar és az orosz proletár elnyomására. Minden orosz és magyar proletárnak és parasztnak a Vörös Hadseregben van a helye ..." A Vörös Újság tudósítása a gyűlésről közli, hogy Csicserin távirata óriási lelkesedést keltett. Az I. budapesti nemzetközi Vörös Ezred IV. zászlóaljának Gábor Mózes nevű politikai megbízottja üdvözölte az egybegyűlteket. Utána Szamuelly Tibor tartott beszédet, aki szintén a Vörös Hadseregbe való belépésre hívta fel a gyűlés résztvevőit. Utána az orosz résztvevők képviselői szólaltak fel és a gyűlés azzal ért véget : menni a Damjanich utca 50. szám alatti orosz toborzó helyiségbe.4 7 A volt orosz hadifoglyokból orosz zászlóalj alakult, több mint ezer főnyi létszámmal. Vannak adatok arra vonatkozóan, hogy a Vörös Hadsereg más egységeiben is harcoltak volt orosz hadifoglyok, s egész századot is alkottak.48 Április 1-én a Budapesten lakó olasz munkások és volt olasz hadifoglyok tartottak gyűlést a Vasas Szakszervezet székházában. A gyűlést Zaraldo Sattin, az Olasz Szocialista Párt tagja nyitotta meg és arra szólította fel a gyűlés résztvevőit, hogy ,,a Magyar Tanácsköztársaságot minden erejükkel, s ha kell, fegyverrel is támogassák". A gyűlés egyhangúan fogadott el egy határozatot, amely kimondta : ,,A budapesti olasz munkások kijelentik, 47 Vörös Újság, 1919. ápr. 1. 48 Α. V. Fjodorov: Orosz katonák részvétele a Magyar Tanácsköztársaság védelmében. Hadtörténelmi Közlemények. 1955. 3—4. sz. 20*9 — 210. 1.
