Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
296 Β ART A ISTVÁN Ezek után került sor a legterjedelmesebb munkálatra, arra, amelyhez Köleseynek a legtöbb közvetlen köze volt. A jogügyi munkálat (Juridicum) bírálatának négy vaskos füzete — az ötödik, a kereskedelmi és váltótörvényszékről szóló csak lazán kapcsolódott ide — egymagában terjedelmesebb, mint a többi vélemény együttvéve ; szövege teljes egészében Kölcsey munkája, elkészítéséhez csupán Nagy Károly főügyész hatalmas tételes jogi tudását és gyakorlati tapasztalatait hívta segítségül. Az országos bizottság munkája is méltó volt a nemes magyar nemzet jogászi hírnevéhez: a korábbi, 1793-i javaslat átdolgozásában és megvitatásában az ország legjobb jogászai vettek részt, az elkészült munkálat azonban azon túl, hogy rendszert és gyorsaságot kívánt bevinni a magyar jogszolgáltatás és magánjog egyre elavultabb rendjébe, velejéig konzervatív volt. Az ellenzéki mozgalomra várt a feladat, hogy haladó eszméket vigyen bele ott, ahol arra természetes lehetőség kínálkozott : a magánjogba a szabad tulajdon eszméjét az ősiség és a hitbizományok rová-ScirSlj Si bíróságok szervezetével és működésével, valamint e büntetőjoggal foglalkozó másik három munkálatba pedig a polgári jogegyenlőség gondolatát, valamint a haladottabb nyugat emberségesebb peres és büntető gyakorlatát. Lássuk, mit tudott tenni Kölcsey ezen a téren. „Nincsen nállunk egy-egy fontosabb kérdés a törvényszékek elrendeltetésénél" —írja Kölcsey a törvényszékek újjászervezését (Coordinatio fororum) tartalmazó törvénycikkek bírálatának bevezetésében, hogy utána megállapítsa: amíg a társadalmat kiváltságok bontják osztályokra, addig egységes igazságszolgáltatásra nem gondolhatunk, „szükséges lévén a nemest, polgárt és parasztot, s szabad kerületbelit nem csak privilégiumira, hanem terheire nézve is más más tekóntetek alá osztályozni". Külön bíróság kell tehát minden osztálynak, ezért Kölcsey — sok haladó megye véleményétől elmaradva — az. úriszék fenntartása mellett foglal állást, alátámasztva véleményét annak a bizonyításával is, hogy mennyivel több teher és kényelmetlenség származnék a parasztra abból, ha peres ügyei első fokon a megyei törvényszék előtt kezdődnének. A szép forma s a paraszt könnyebbségét, önkény elleni védelmét szolgáló számos részletjavaslat nem vigasztalja meg az olvasót a lényeg sivárságáért, ugyanúgy mint ahogy a városi törényszékről szóló vélemény — egyébként gyönyörű jogtörténeti értékezés a polgárság kialakulásáról és a városban lakó nemes helyzetéről — hibátlan logikája sem tudja eltakarni azt a tényt, hogy a szerző a városban lakó nemes kiváltságainak teljes fenntartásával maradi álláspontot foglal el. A megyei törvényszékről, a kerületi táblákról, a királyi tábláról, a tárnokszékről, a báni és hétszemélyes tábláról stb. szóló törvénycikkek nem adtak alkalmat arra, hogy lényegesebb haladó szempontok merülhessenek fel velük kapcsolatban. Egyedül a szentszékekről szóló javaslat számíthatott érdeklődésre ilyen szempontból. Az országos bizottság javaslata a végrendeletek felbontásával, a hamis esküvel, valamint házassági pörökben a hitbért, hozományt és nőtartást illető kérdésekkel kapcsolatos ügyeket elvette az egyházi bíróságoktól és a világi bíróság elé utalta ; Kölcsey véleménye egyetértett ezzel a változtatással.28 Eddig jutott el a május 28-i közgyűlés a megyei bizottság véleményeinek a vizsgálatával, a munka azután hosszú időre félbemaradt. A jogügyi munkálat hátralevő fejezeteinek előterjesztésére csak a november 5-i külön erre a 28 A referátumot a közgyűlés lényeges változtatás nélkül elfogadta.
