Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
294 BAETA ISTVÁN meg néhány fontosabb, a nemzeti követelésekhez igazodó kívánságának megemlítésével. Meg kívánja szüntetni a felső táblán a kormány híveinek többségét azáltal, hogy 50 teleknyi birtokon felül minden birtokosnak — mágnásnak és köznemesnek egyaránt — helyet akar biztosítani a felső táblán. Az alsó táblán elveti a személynök elnöklését és választott elnököt kíván. Nem helyesli az országos bizottság javaslatát, amely szerint a megyék 3, a káptalanok és városok 1—1 szavazattal rendelkeznének az alsó táblán ; azt javasolja, hogy a szavazatok a portaszám arányában oszoljanak meg, tehát a több adót fizető megye vagy város több szavazattal bírjon. Javasolja, hogy csinálják meg a kis megyék összevonását, amit már az 1791-es bizottság is szükségesnek tartott. Ha két országgyűlésen elfogadott egy törvényjavaslatot a két tábla, akkor a harmadikon a király már ne utasíthassa vissza. A javaslat e szigorúan kötelező utasítások mellett foglal állást, ami az előző országgyűlés tapasztalata alapján érthető. Magyar nyelvű naplót követel mindkét táblán s hangoztatja : „Ezután országgyűléseinken magyarul nem tudó és nem beszélő tagot képzelni sem akarunk." A királlyal is magyarul kell levelezni. Az országgyűlés tárgyalásai legyenek nyilvánosak. A Helytartótanácsról az a véleménye, hogy vagy legyen minisztérium, önállósággal és az országgyűlésnek tartozó felelősséggel, vagy szűnjék meg, s hatáskörét lássa el a Kancellária és a Kir. Tábla. A városok demokratikusabb belső szerkezetének érdekében azt kívánja, hogy a választott polgárságot àz egész közönség válassza. A szabad kerületekkel kapcsolatban a centralizált polgári állam elvéhez közeledve felteszi a kérdést : „Nem természetes-e az óhajtás, bár e sokféleség valahára megszűnhetne, s e különböző felsőségek egyetlen egy okfő alá szoríttatnának?" Ezen az alapon pl. a 16 szepesi kiváltságos város Szepes megyébe való beolvasztását ajánlja. Jelentős a könyvvizsgálattal, a cenzúrával kapcsolatos állásfoglalása: „Ezen felette nagy fontosságú tárgyra nézve véleményünket a gróf Desseőffy József külön szavazatához kötjük,26 s e külön szavazatban bőven előadott okokra nézve a könyvvizsgálatot mind károsnak, mind a nemzeti szabadsággal ellenkezőnek hisszük, s a sajtó szabadságát az azzal visszaélők ellen hozandó törvények mellett, megengedtetni óhajtjuk." A tárgy fontosságának megfelelően a Publico-Politicumot is előzetes konferencián vitatták meg. Sok változtatást nem tettek rajta : a Helytartótanáccsal kapcsolatban kihagyták Kölcsey értekezésszerű érvelését és egyszerűen a tanács függetlenségének és felelősségének a biztosítását követelték, s — ami a legfájdalmasabb volt — Kölcsey ismételt meggyőzési kísérletei ellenére is kihagyták a sajtószabadságról szóló részt.27 Ilyen átalakított formában azután május 11-ón a közgyűlés lényeges változtatás nélkül elfogadta Kölcsey referátumát. Május 10-én mutatta be Kölcsey a közgyűlésnek a tudományos és nevelési munkálatot (Literarium), az egyházügyi és alapítványügyi (Ecclesiasticum) 26 Dessewffy József gróf az országos bizottsághoz nyújtotta be terjedelmes latin nyelvű különvéleményét a sajtószabadság mellett. Értekezését másolatban —~ magyar nyelven is — terjesztették, majd 1831 folyamán külföldön nyomtatásban is megjelent német nyelven. Igen nagy hatást gyakorolt az ország közvéleményére, s számos megye egyszerűen Dessewffy álláspontjának képviseletét adta utasításba követeinek. 27 Vö. Kölcsey id. máj. 12-i levelével: „Máj. 10. Délután conferentia a Publico-Politicumok hátralévője felett. Itt leginkább fájt, hogy a sajtószabadságot nem akarták." „Máj. 11. Referáltam a Publico-Politicumot. A sajtószabadságot ismét vitattam. De ezen urak a revolutiótól félnek; s nekik világosság nem kell."
