Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
KÖLCSEY POLITIKAI PÁLYAKEZDETE 273 hívott össze. Az igazi nagy kérdésekre ugyan ezen az országgyűlésen még nem kerülhetett sor: az országos bizottságok munkálatai elhúzódtak, a megyék nem kapták még meg a megvitatandó reformmunkálatokat, a királyi meghívólevél ezért a munkálatok megvitatására 1831. október 2-ára újabb országgyűlés összehívását ígérte, a jelen országgyűlés tárgyául pedig csupán fiának, Ferdinándnak a megkoronázását, valamint az adó és újoncozás kérdéseinek elintézését jelölte ki. A választások előkészületei ennek ellenére nagy izgalmak között folytak országszerte, s a követválasztások a megyékben részben már a kijegecesedő haladó mozgalom első erőpróbájának jegyében zajlottak le. így volt ez Szatmárban is, és az erőpróba az ellenzék győzelmével végződött. Az augusztus 2-i közgyűlésen a tömeg nem is hallgatta meg a főispáni helytartót, aki fel akarta olvasni az általa követnek jelöltek nevét, hanem közfelkiáltással Károlyi Györgyöt választotta első, Csomay Pált pedig második követnek. Kettejük közül Károlyi nem is szerepelt a főispán jelöltjei között.16 A követi utasításokba pedig a szokásos sérelmi ós egyéb pontok közé bekerült már egy-két figyelmet érdemlő kívánság is : így az, hogy az újoncozás „más Európai Nemzetek példája szerint, a katonaságot illető népnek természetét szelídítő módon" történjék, az örökös katonáskodás helyett a lovas 12, a gyalogos 9 évig szolgáljon, s „példájára más nemzeteknek" állítsanak fel önálló magyar hadsereget ! A kívánság első fele győzött az országgyűlésen, a második körül izzó viták folytak ; Kölcsey nem volt ugyan tagja az utasításokat készítő bizottságnak, ismerve azonban az újoncozásról később nyilvánított és híressé vált nézeteit, aligha alaptalan azt a feltevés, hogy elvbarátai—-elsősorban Wesselényi — révén befolyást gyakorolt erre a parasztság szempontjából annyira jelentős határozatra, S a lengyel kérdésben később olyan emlékezetes szerepet játszó Kölcsey befolyására kerülhetett be az utasításba ekkor — hónapokkal a lengyel szabadságharc kitörése előtt! — a független Lengyelország helyreállításának a követelése is.17 Károlyi beváltotta a hozzá fűzött reményeket: egyike lett az országgyűlés leghevesebb ellenzéki követeinek. Wesselényi irányítását követve minden kérdésben a szélső ellenzék álláspontját képviselte, lakása pedig az ellenzéki követek egyik állandó tanácskozóhelyéül szolgált.1 8 Országgyűlési szereplésének pedig olyan utójátéka lett, amely Szatmár megyét hosszú időre a kormány önkénye elleni küzdelem első sorába helyezte. Az 1831. január 24-i közgyűlésen adtak számot Szatmár megye követei tevékenységükről. Jelentésüket — amelyet mint aljegyző Kölcsey olvasott fel — a megye közönsége lelkesen íogadta és elhatározta kinyomtatását. A ki- -nyomtatásból azonban kínos botrány lett : a főispáni helytartó jelentést tett róla a felettes hatóságoknak, a kancellár a nyomtatást eltiltotta és a kinyomtatott példányok elkobzására utasította Vécseyt. Az elkobzás megtörtént, a megyét a felháborodás hulláma öntötte el, a közgyűlés — Kölcsey tollával — méltóságteljes tiltakozást intézett a nádorhoz a megye jogainak korlátozása miatt, a nádor szokatlanul szigorú dorgáló leirattal válaszolt, mire újabb — ugyancsak Kölcsey által írt — tiltakozás következett, mígnem a kolera által előidézett országos ijedelem véget nem vetett a párbajnak. 16 Uo. 1913. -sz. 17 Uo. 1914. sz. 18 Országgyűlési szerepéről érdekes összefoglaló képet ad a rendőrminisztérium egy titkos referátuma, amelyben az országgyűlés valamennyi résztvevőjének szerepe összegezve van. (O. L. Takáts Sándor másolatai 5352. sz.) O Századok
