Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Barta István: Kölcsey politikai pályakezdete 252
KÖLCSEY POLITIKAI PÁLYAKEZDETE 259 gyűlésen érvelni lehet a megyére háruló adóteher csökkentése mellett. S a két irat szövege azonos, igazi rendeltetése tehát csak az egyik lehetett! Az igazság kiderítésére a kutatónak a következő kérdésekre kell választ adnia: 1. Hiteles-e az időben korábbi változat? 2. Ha igen, akkor létrejöttéhez van-e valami közé Kölcseynek? 3. Hogyan kerülhetett az irat Kölcsey művei közé? 4. Indokolt-e az iratot a jövőben Kölcsey művének tekinteni? Hogy az első kérdésre válaszolhassunk, meg kell vizsgálnunk az 1828-as országos összeírás szatmári lefolyására vonatkozó adatokat. Ismeretes, hogy az 1825—27-i országgyűlés reálisabb alapokra kívánta helyezni a nem-nemes lakosságot terhelő hadi adó kivetésének elavult ós a tényleges viszonyoknak mind kevésbé megfelelő rendszerét, és evégből az 1827 : 7 tc.-kel elrendelte az adó alá eső személyek, vágyontárgyak és jövedelmek egyszerre történő országos összeírását. Az országgyűlés kidolgozta az összeírás irányelveit tartalmazó utasítást is, a végrehajtást pedig a nádorra bízta. Mivel feltehető volt, hogy minden megye igyekszik majd saját adózóinak erejét minél alacsonyabbnak feltüntetni, az utasítás előírta, hogy a megyékben a két saját belső összeíró mellé más, lehetőleg távoleső megyéből kell két külső összeíró biztost küldeni. Augusztus 18-án ért véget az országgyűlés és szeptemberben már kiment a nádori intézkedés a megyékhez az összeírás előkészítésére. Szatmár megyében az 1827. október 1-i követelszámoltató közgyűlésen olvasták fel a nádori leiratot s mindjárt meg is választották az összeíró biztosokat Mándy Péter főszolgabíró és Kende Zsigmond első aljegyző személyében.20 A november 15-i közgyűlésen ismertették az összeírás részleteit tartalmazó utasítást. Hónapokra volt azonban még szükség, mire a megyék kérdései alapján felmerült rengeteg probléma tisztázódott s az összeírásnál alkalmazott egységes nyomtatványok elkészültek. 1828. április 10-én megérkezett a két külső összeíró, a Moson megyei Kajdacs"y Antal és Andrássy Sámuel személyében.21 A megye területét megfelezték : a négy járás közül kettőben Mándy és Kajdacsy, a másik kettőben Kende és Andrássy végezték az összeírást. Április 14-én megkezdődött az összeírás. Az összeíró biztosok faluról-falura járva, a szolgabíró, a falubíró, egy módos gazda és egy zsellér jelenlétében ós meghallgatásával töltötték ki az összeíró ívek rovatait. A megye többszáz községének összeírása hosszadalmas munka volt. A nádor 1829. január 5-én sürgette a megyénél az összeírás befejezését. Az összeírok a január 21-i kisgyűlésen jelentették, hogy a külső munkával készen vannak, csak az összegezés és az általános észrevételek elkészítése van hatra, ezek elkészültét a márciusi közgyűlésre ígérték.2 2 Március 9-én az újabb nádori sürgetésre az összeírok azt válaszolták, hogy már csak a felülvizsgálat van hátra.2 3 A március 16-i közgyűlés a már elkészült részek felülvizsgálatára megyei bizottságot nevezett ki a két alispán elnöklete alatt 26 taggal.2 4 Végre az 1829. május 1 H-án kezdődött közgyűlés elé Kovács Sándor főjegyző beterjesztette az országos Összeírás megvizsgálására kiküldött bizottság beszámolóját és jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv az összeírás részleteire vonatkozó aprólékos megjegyzéseket tartalmazza, követi ezeket egy Az egész megyét illető közönséges észrevételek címet viselő 20 Jegyzőkönyv, 1827. 3062. sz. 21 Uo. 1828. 1230 sz. 22 Uo. 1829. 9., 10. sz. 23 Uo. 1829. 539. sz. 24 Uo. 1829. 954. sz. 4*
