Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Várady Sternberg János: Ukraincev; Péter cár követe Magyarországon 1708-ban 233

242 VÁRADI STERNBERG .JÁNOS A következő hét pont azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket a cár ajánl a császárral kötendő béke esetére. Melyek ezek a feltételek? 1. A császár adjon a felkelőknek általános amnesztiát. 2. Rákóczi továbbra is viseli az erdélyi fejedelem címet és gyakorolja a fejedelmi hatalmat, de az Erdélyi Fejedelemség a császár fennhatósága alá kerül. 3. A Magyar Királyság visszakapja minden régi jogát és autonómiáját. 4. A jezsuiták magyarországi tartózkodása ismét engedélyezendő ugyan­olyan feltételekkel, mint Lipót megkoronázása idején. 5. „Mindennemű porció és illeték a magyar földre és magyar alattvalókra az osztrák alattvalókkal egyenlő alapon vetendő ki, a kereskedésben és egyéb iparokban pediglen a magyar népnek ugyanolyan előjogokkal kell bírnia, amilyeneket az osztrák föld és más örökös tartományok alattvalói bírnak."5 4 6. A kiilországiaknak adott címeket és rangokat az említettek halálu­kig használhatják, de a továbbiakban külföldieknek az országgyűlés bele­egyezése nélkül rangok és címek nem oszthatók. Mindamellett azonban elvileg a császárt nem lehet megfosztani attól a jogától, hogy címeket és rangokat adományozhasson. 7. Ha a felkelés vezetői kitartanak amellett, hogy Oroszország nemcsak a béke közvetítője, hanem kezese is legyen, ebben az esetben a cár mindent elkövet, hogy Bécs kezesként elismerje, ha pedig a császár ebbe nem egyeznék bele, a cár ígéretét adja, hogy szóbelileg vállal kezességet.5 5 Ezeket a pontokat az angol és a holland közvetítők által az 1706. évi tárgyalások idején kidolgozott feltételek alapján állították össze, amelyeket, mint tudjuk, Nedeczky adott át Golovkinnak.5 6 Az orosz pontok azonban egy lényeges kérdésben eltértek az említettek­től : az angol-holland javaslattal ellentétben leszögezik, hogy Rákóczi továbbra is gyakorolja az erdélyi fejedelmi hatalmat és viseli a fejedelem címet. Azon­kívül az angol-holland pontok nem körvonalazták ilyen világosan Magyar­ország autonómiájának kérdését és nem fejtették ki ilyen határozottan azt az elvet sem, hogy a magyar kereskedőknek és iparosoknak az osztrákokkal egyenlő jogok biztosítandók. Ukraincevnek mindamellett hangsúlyoznia kellett a fejedelem előtt : a cár érdekelt abban, hogy Magyarországon helyreálljon a béke. Ha Rákóczi az eléje terjesztett méltányos feltételeket elvetné, Ukraincevnek végső eset­ben ki kell jelentenie, hogy makacs és merev magatartása következtében meg­fosztja magát a cár jóindulatától és ezért őt más politikára kényszeríti.5 7 Bajos megállapítani, hogy Ukraincev pontosan mikor indult Magyar­országra. Nem tudjuk azt sem, hogy milyen irányban tette meg az utat. Az utasítások szerint „a lehető legrövidebb és legbiztonságosabb úton"58 kellett Magyarországra igyekeznie. 54 Rádaynál : „Hogy harminczad vámot és más egyéb contributiot ne exigallyanak máskint Magyar Országban, hanem mint az austriaktul." 65 Piszma i bumagi, VII. köt., 2. rész 792 1. Ahetedikpont Rádaynál nincs meg. Uo. 56 Piszma i bumagi, VH. köt., 1. rósz 553.1. 57 Piszma i bumagi, VII. köt., 2. rész 793.1. 68 Piszma i bumagi, VH. köt., 2. rész 790.1. Ukraincev Vityebszkben keltezett út­levele P. Safirov aláírásával, 1708. jún. 12. (l)-i dátummal. Moszkvai Központi Levéltár, Magyar ügyek 1708. fasc. 4., 898—899. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom