Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Várady Sternberg János: Ukraincev; Péter cár követe Magyarországon 1708-ban 233
238 VÁRADI STERNBERG .JÁNOS részt a svédek elleni lengyelországi hadműveletekben.3 1 Ágost hajlandónak mutatkozott arra, hogy felújítsa szövetségét a cárral, minthogy azonban meg szerette volna várni, hogyan végződik XII. Károly oroszországi hadjárata, mindenféleképpen igyekezett elodázni a nyílt színvallást. így aztán éppen kapóra jött neki az osztrák kormánynak az a kérése, hogy legyen segítségére a magyarországi felkelés elfojtásában. Amint Golovkinnak 1708. március 11-én Lengyelországból I. Péter egyik híve, a kujáviai püspök jelentette: „Ágost vissza akar térni Lengyelországba és szándékában áll a trónra lépni és önöknek (az oroszoknak) segíteni. És reményli, hogy a katonaságot hamarosan összegyűjti." Mindamellett — mint a levélíró a továbbiakban kifejti — „a császár nehézségeket támaszt, látni akarván előbb a magyarok leverését, mint azt nagyságod Urbih úr leveleiből világosabban láthatja".3 2 Mint Urbih 1708. április 3-i drezdai jelentéséből kiviláglik, Ágost úgy döntött, hogy teljesíti a császár kérését, segítséget nyújt neki Magyarországon és „ő királyi felsége reményli, hogy cári felséged ezen elhatározását nem csupán helyeslendi, hanem ezen csapatok jobb élelmezésére 100 ezer összegű pénzt segélyképpen folyósítani méltóztatik."3 3 Az orosz diplomácia nem volt érdekelt Ágost magyarországi hadműveleteiben és így mindenféleképpen akadályozta a szász beavatkozást. Ugyanakkor határozottan visszautasította Ausztriának mind közvetett, mind egyenes kérését, hogy legyen segítségére a szabadságharc letörésében. I. Péterhez intézett 1708. március 26 (15)-i levelében Golovkin kancellár az osztrák kéréssel kapcsolatban így ír : „A napokban levelet kaptunk Urbihtól. . . azt a császári kérést azonban, amelyet a magyarok elleni háborút illetőleg tolmácsol, véleményem szerint igen nehéz teljesíteni. . . erre vonatkozólag is várni fogjuk felséges rendelkezését."3 4 I. Péter az osztrák javaslatra írt április 8-i (március 27.) végzésében kertelés nélkül kijelenti : „A magyar ügyre vonatkozólag: hogy a császárnak katonaságot és pénzt adjunk, ez a pont mindenképpen teljesíthetetlen."3 5 Az orosz kormány nemcsak abba nem egyezett bele, hogy részt vegyen a felkelés elfojtásában, vagy hogy pénzt adjon Ágostnak, hanem, saját érdekeinek szem előtt tartásával, erélyes lépéseket is tett, hogy megakadályozza a szász csapatok részvételót a magyarországi hadműveletekben. 1708. május 23 (12)-i levelében Golovkin így ír erről Péternek: „Urbih leveléből, felséges uram, nem csekély csodálkozással látjuk, hogy Ágost király lovasságával először a magyarok ellen akar indulni, és ott segíteni a császárnak. . . Ennek megelőzése végett írtunk Litnek [orosz megbízott Berlinben — V.S.J.], hogy minden lehetőség felhasználásával iparkodjék Ágost királyt a Lengyelországba való közeli visszatérésre bírni, mégpedig közvetlenül, nem háborgatván a magyarokat, mert ahhoz felségednek semmilyen érdeke nem fűződik, hogy ő, Ágost a magyarok ellen hadjáratot indítson s ott időzzék."36 • 31 Moszkvai Központi Levéltár, I. Péter kabinet osztálya. Π. alosztály, 8. könyv. 436—437. 1. 1708. Urbih 1708. ápr. 3-i levele Drezdából. 32 Piszma i bumagi, VII. köt., I. rész, 540. 1. 33 Moszkvai Központi Levéltár I. Péter kabinetosztálya Π. rész. VIII. könyv. 1708. év. 436—437. 1. 34 Piszma i bumagi, VII. köt., 1. rész 535. 1. 35 Uo. VII. köt., 1. rész 130. 1. 36 Piszma i bumagi, VII. köt. 2. rész 716. 1.
