Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Várady Sternberg János: Ukraincev; Péter cár követe Magyarországon 1708-ban 233
234 VÁRADI STERNBERG .JÁNOS el.7 A szerződés megkötése bizonyos mértékig elősegítette a belső erők konszolidációját és öregbítette Magyarország nemzetközi súlyát és tekintélyét, de ezenkívül garanciát is jelentett Magyarország számára az ellen is, hogy Oroszország esetleg Ausztria oldalán avatkozik be az eseményekbe. Az osztrák diplomácia már az 1707-es orosz—magyar tárgyalások alkalmával is nagy figyelemmel és aggodalommal kísérte az események fejlődését. Nincs igazuk azoknak a történészeknek, akik azt állítják, hogy a bécsi udvart ezek a tárgyalások hidegen hagyták.8 Prozorovszkij herceg, a bécsi orosz megbízott a tárgyalások folyamán jelentette : „a császári udvar itt zavarban van. . . attól tart, hogy Rákóczi lengyel király lesz és egyesíti a lengyel meg a magyar királyságot".9 Ilyen értelmű jelentést küldött Bécsből egy másik orosz megbízott, Gizen is.1 0 A bécsi udvar megnyugtatása érdekében Pjotr Safirov alkancellár már a szerződés megkötése után levelet intézett Prozorovszkijhoz és annak tolmácsolására kérte, hogy „Rákóczi herceg tábornoka, Bercsényi és más követek útján folyamodott a lengyel koronáért, mindazonáltal a cár őfelsége a választást jónak látta máskorra halasztani, nyilvánvalóképpen megmutatván ezáltal. . . a császári felség iránti szeretetét, s ezen követek elbocsáttatván, csak az iránt kaptak biztatást, hogy a cári felség azon esetben, ha szavazattöbbséggel. Rákóczi megválasztatik, nem fog ellene óvást emelni."11 Safirov tehát megnyugtatta a bécsi kormányt s a dolgot úgy állította be, mintha a megbeszéléseket a magyarok kezdeményezték volna, ami pedig a legfontosabb : a szerződésről nem szólt egy szót sem. Azt a tényt különben, hogy az osztrák hatóságok nyugtalanul szemlélték az orosz—magyar közeledést, az is bizonyítja, hogy Heister, az osztrák hadsereg leendő főparancsnoka, 1708 elején, amikor magyarországi kinevezését kérte, ezt azzal okolta meg, hogy az orosz államférfiakkal fennálló kapcsolata és ismeretsége alkalmas arra, hogy Rákóczi orosz törekvéseit ellensúlyozza.12 Az orosz—magyar kapcsolatok 1708 elején a varsói szerződésen alapultak, melyet ezidőben I. Péter cár még nem ratifikált. A szerződés 17. §-a értelmében ezt az okmányt I. Péternek és Rákóczinak az aláírását követő hat hét leforgása alatt kellett szentesítenie. Rákóczi a szerződést 1707. október 10-én írta alá. Október 13-án az aláírt példányt egy levél kíséretében elküldte a cárnak és levelében arra kérte I. Pétert, hogy írja ő is alá.1 3 Péter cár azonban nem nagyon 7 Erről részletesen 1.: Márki Sándor : Nagy .Péter és Rákóczi. .. és legújabban Perényí fent említett igen komoly és alapos munkáját, valamint e sorok írójának még nem publikált kandidátusi disszertációjában. Az utóbbi rövid kivonata: P. lllme HÖepz: OcnoöoAHTe.IBIIAH BOfiHa Β Bem-pun H pyccKO—BCHREPCKHC OTHOLUCIIIIH Β HAIAJIE XVIII B. y>Kropofl. 195Ö. 8 Lásd : Thomasivszkyj István : Adatok II. Rákóczi Ferenc és kora történetéhez. Századok, 1912 9 Jelentés Bécsből szept. 7-én. Régi Okmányok Központi Állami Levéltára, Moszkva (a továbbiakban : Moszkvai Központi Levéltár) Osztrák ügyiratok, 1707 fasc. 5, 7—8. 1. Lásd továbbá ugyancsak az ő jelentését 1707. szept. 3-i kelettel uo., 6. 1. 10 Uo. fasc. 4. 372. 1. 11 Moszkvai Központi Levéltár. Osztrák Ügyiratok, 1707. fasc. 5, 39—40. 1. 12 A szatmári béke története és okirattára. Közzétette és bevezető tanulmánnyal ellátta dr. Lukinich Imre. Bpest, 1925. 8. 1. 1707-ben a bécsi orosz megbízottak orosz katonai szolgálatot ajánlottak fel Heisternek és innen erednek a kapcsolatok. ÜHCbMa H 6yMarn nMnepaTona IleTpa EeJiHKoro. V. köt. 519—521. 1. (a továbbiakban Piszma i bumagi). 13 Moszkvai Központi Levéltár. Magyar ügyiratok. 1707. fasc. 4, 5. 1.
