Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Schütz Ödön: A mongol hódítás néhány problémájához 209
230 SCHÜTZ ÖDÖX millióról 3 millióra csökkent.11 8 A mezőgazdasági lakosságra nehezedő súlyos terhekről, a végletekig terjedő kiszipolyozásról tanúskodik az, hogy az ilkánok birodalmának kilenctized része a XIII. század végére pusztasággá vált.119 Ezek az adatok azt mutatják, hogy nem szabad lebecsülnünk a pusztítások mérvét, sőt azt is tekintetbe kell vennünk, hogy a megmaradt lakosság mérhetetlen kiszipolyozása még a termelőerők helyreállását Stem tette lehetővé. A tatárok Magyarországról való kivonulását Siettető okok A tatárok Magyarországról való kivonulására a történeti irodalomban sokszor egyoldalú magyarázatokat találunk. Véleményünk szerint Lederer Emma mutatott rá először a tatár hadviselés tanulságaiból levont egyik legfontosabb főokra : a felderítő-előkészítő hadjáratokról tett fenti megjegyzéseinkben néhány további példával igyekeztünk megpótolni megállapításának súlyát.12 0 ~ Emellett azonban más tényezők is hozzájárulhattak e kivonulás siettetéséhez. Véleményünk szerint nem lehet kirekesztenünk a polgári történetírás által egyoldalúan, ill. célzatosan felhasznált azt a megokolást, hogy a tatár seregek Ogodaj nagykán halálának hírére távoztak volna országunkból,121 pusztán az okok sorában megfelelő helyre kell állítanunk. Figyelembe kell ugyanis vennünk, hogy Batu a hadjárat idején nehéz helyzetbe került már azáltal is, hogy Kujuk (Ogodaj fia) és Buri (Csagatáj unokája) összekülönböztek vele ós csapataikkal kiváltak seregéből.12 2 Ogodaj halála tehát azt jelentette számára, hogy hátában egy ellenséges koalícióval kell számolnia, amely még kipcsaki uralmát is veszélyeztetheti (amit a későbbi események igazoltak is, amikor Kujuk, halála előtt, hadat indított ellene). Ha ilyen távlatból nézzük Ogodaj halálának hírét, a hadműveletekre való hatását semmiképp sem szabad lebecsülnünk.12 3 A mongol hírközlés — illetve általában a postautakon való közlekedés — gyorsaságát ismerve megvolt a lehetősége annak, hogy a hír egy félév alatt a magyarországi csapatokhoz eljusson, sőt még az is meggondolandó, hogy 118 MuKaejinn: HCT. KHJIHK. apM. roc. EpeeaH. 1952. 352. 1. 119 Rasid ed-Din ΙΠ. 309. 1. 120 Esetleg idevonható adat lehet az, mely szerint a tatárok a magyarországi hadjárat megindítása előtt a bolohovi bojárokkal gabonát vettettek, hogy visszatértükkor ellátásuk biztosítva legyen. Ipat. Letop. Naszonov : i. m. 25. 1. 121 Lásd többek között : Századok 1952. 340.1. Vö. Hulagu szíriai hadjáratának félbeszakítását 1260-ban, ami azután a mongolok szíriai aspirációinak végét jelenti. Erről így emlékszik meg Haython (egy legújabban kiadott) krónikájában: „Hulagu elfoglalta harccal Aleppót és Damaszkuszt és egész Szíriát ke^be kerítette, δ maga pedig visszatért keletre, mert bátyja, Mongka kán meghalt és amikor Hulagu megkapta a hírt, igyekezettel sietve keletre akart menni és elfoglalni fivére trónját." (Manr zsamanakagrutjunner XIII—XVIII dd. [13 — 18. századi rövid örmény krónikák], Jereván II. 1956. 70. 1.). 122 Enz. d. Islam I. 710. 1. 123 Barthold okfejtésére Jakubovszkij megjegyzi : „nem lehet tagadni e tények jelentőségét". Zolotaja Orda 58.1. — A halálhír nyomán történt elvonulásnak van ugyan egy közeli korabeli Qáfolata, mely szerint : „a kán halálának híre (még) nem jutott el hozzájuk" (Rasid ed-Din: Tizeng. II. 3$. 1.), de a történeti irodalomban nem találkozunk ennek a megjegyzésnek a felhasználásával, valószínűen azért, mert Hasid ed-Din közlése magában álló adat, mégpedig a nyugati hadjáratról szóló elég zavaros fejezetben, ami tehát még tüzetes filológiai vizsgálatra szorul.
