Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Schütz Ödön: A mongol hódítás néhány problémájához 209

218 SCHÜTZ ÖDÖX hatunk szószerinti jelentőséget, mindenesetre 1236-ban részben az indokolná az alacsonyabb arányt, hogy egyszerre a délkínai birodalom, Korea, a Kauká­zusontúl és nyugat felé kellett nagy seregeket kiállítaniuk. Ha az 1227 és 1236 közötti fejlődést tekintetbe is vesszük, és a kánfiak által vezetett csapatokat is hozzászámítjuk, a mongolok közül aligha jött Batuval több mint 30—50 000 mongol harcos, úgyhogy a többit nyilván a csatlakozott nomádokból és a kényszersorozásokból kellett fedeznie. A seregnek — véleményünk szerint — alig a fele lehetett csak mongol.4 9 Egyesek az apanázsszerű 4 000 harcosból kiindulva még kisebbnek veszik a mongolok arányát, A. J. Jakubovszkij azonban figyelmeztet arra, nehogy csupán a parancsnokokat tartsuk mongo­loknak.5 0 Ez már azért sem lenne indokolt, mertaDzsucsi indzsüjét képező három törzs tagjain kívül más törzsből való mongolok is találhatók Batu birodalmának területén.5 1 Lederer Emma szándékosan nem foglalkozik a seregek létszámának megállapításával, mert ezek kétségtelenül laza határok között mozgó becs­lések. Jellemző példa erre, hogy H. D. Martin két, lényegében azonos szövegű tanulmányában hét év alatt milyen eltérő becsléseket ad. Az 1211-ben az észak-kínai Csin birodalom ellen indított hadjáratban a tatár sereg létszáma egyik helyen szerinte a kínai erők egy hatoda volt,52 másik tanulmánya szerint pedig „kevesebb mint egynegyede" lehetett.5 3 Az 1219-es hadjáratban a horezm­sah seregét hol 300 000 főre5 4 , hol 400 000-re5 5 becsüli. Ha ezek a becslések számszerűleg nem is fogadhatók el, de az alapjukat képező adatpárok minden­esetre ismételten hangsúlyozzák azt a — ma már általában elfogadott — kö­vetkeztetést, hogy a tatárok sok esetben számbeli kisebbségben voltak ellen­feleiknél. A Dzsingisz kán korabeli mongol hadrendi kimutatásból, a lélekszám­összehasonlításból, a korabeli európai seregek —• mint ellenfél — hozzávető­leges létszámából, továbbá egyes (forrásainkban egybehangzó) elfogadható­nak tűnő sereglétszámokból (pl. a kaukázusontúli betörések — 1220/36 — alkalmából 20—30 000 fő) következtetve az Európára törő hadaknál aligha kicsinyelhetjük az általában felvett 150 000-es létszámot.56 Pauler a Kievet bevevő tatár sereg létszámát 100—120 000-re teszi, a Magyarországra· törő fősereget pedig 50 000-re és a magyar sereget 65 000 főre.5 7 IIa ezenkívül meg­gondoljuk, hogy azalatt a néhány nap alatt, ami a magyar sereg mozgósítására rendelkezésre állott, a csapatok aligha érkezhettek mind meg, továbbá ha tekintetbe vesszük a korabeli katonaállítás alacsony mérvét,58 talán még ez a szám is csökkenthető és ennek arányában a tatárok létszáma is kisebb lehe­tett. 49 Már Dzsingisz kán seregének több mint felét töröknek tartja Barthold: Zwölf Vöries. 160 1. 50 Jakubovszkij : Ocserki 76. 1. 51 Zol. Orda 100. 1. "JRAS 1943. 46. 1. 53 H. D. Martin: The Rise of Chingis Khan and his Conquest of North China, Baltimore, 1950. 12. 1. 54 JRAS 1943. 46. 1. 55 The Rise of Chingis Khan ... 12.1. A tatárok létszámát kb. 150.000 főre teszi. 56 R. Orousset : L'empire des steppes. Paris. 1948. 328. 1. 57 Pauler : A magyar nemzet története. 1. kiad. Π. 205.1. 58 Molnár Ε. : A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig. Bpest. 1949. 273. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom