Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNELMI JELENTÖSÉGE'_ 17 környéki úri villákban sem nyaraltak többé proletárgyerekek. A Tanácsköztársaság vívmányainak, a nép anyagi és kulturális létviszonyai javítására hozott intézkedéseinek emlékét azonban a legszervezettebb antikommunista mocskolódással sem lehetett kitörölni a dolgozók tömegeinek tudatából. A nagy társadalomátalakító alkotások mellett a Magyar Tanácsköztársaság legkiemelkedőbb harci tette a forradalmi honvédő háború megszervezése, az antant csapatok nagy túlerejével való hősies szembeszállása, amelyet a honvédő háború nem egy kiemelkedő győzelme kísért. A Magyar Tanácsköztársaságnak szembe kellett néznie az antant balkáni hadseregével, amelynek főparancsnokságát Belgrádba helyezték — Franchet d'Esperay francia tábornagy főparancsnokkal az élen. Ε hadsereg francia egységei még a liberális-szociáldemokrata koalíciós kormányzat idején bevonultak Szeged városába, s azt megszállva tartották. A jugoszláv királyi hadsereg Pécset és vidékét megszállta s Szabadka térségében összpontosított csapatokat. A román királyi hadsereg Erdélyben sorakozott fel, francia tábornokok irányítása mellett készült támadásra. A csehszlovák burzsoá hadsereg Szlovákiában összpontosította támadásra készülő seregeit. A „demokratikus" Ausztriában, Bécsben, a magyar ellenforradalmárok egyik fő központjukat szervezték meg, hogy felélénkítsék az ellenforradalmi szervezkedést Magyarországon ós ellenforradalmi bandák betörését osztrák területen szervezzék meg. Április 16-án a román, majd a cseh hadsereg támadást kezdett, hogy megelőzve a Magyar Vöröshadsereg kellő felfejlesztését, az antant parancsát követve megdöntsék a Magyar Tanácsköztársaságot, megszállják az országot és kikényszerítsék a cseh és román uralkodó osztályok követeléseinek teljesítését. A támadásban francia ós szerb csapatok is részt vettek, s Makóra és Hódmezővásárhelyre törtek. A proletárhaza veszélyben volt. A veszélyt növelte, hogy az ellenforradalmi erők az antant biztatására és katonai támadása láttán megélénkültek, reményeik megnövekedtek : nyíltan a nemzeti érdekek elárulásának útjára térve, elkezdték az aktív belső, bomlasztó munkát, fegyveres diverziókkal és zendülésekkel is kísérleteztek. Ellenforradalmi tisztek, kulákok, altisztek Kecskemét környékén már fehér gárdát szerveztek, várva a románok bejövetelét, s bomlasztó munkába kezdtek, fosztogattak ós raboltak a Vörös Hadsereg hátában. Április 24-én jelenti Szentkirályról egy kis vöröskatonaegység parancsnoka : „Délután %6-kor indultam Kecskemétről 60 szegedi vöröskatonával, 3 gépfegyverrel, 2 teher- és 1 luxusautón, — Szentkirálytól kb. 7 kilométerre szembetaláltuk az úgynevezett fehérgárdát, melynek ereje 500—-600 ember lehetett. . . Főparancsnokuk Francia Kis és még két ismeretlen tisztből volt. — Felszerelésük nagyon hiányos, fegyverük vadász és manlicher fegyver volt. — Raj vonalukat csakhamar megláttuk, erre a legénységet én is szintén rajvonalba fejlődtettem és minden további nélkül megkezdtem a lövést. Az emberek példásan viselkedtek. Az ellenség szintén lőtt reánk és én gyorstüzet vezényeltem. A hatás nagy volt, mert ellenségeink ötperces tüzelés után megfutottak." A fehérgárda két halottat, több sebesültet vesztett s az üldözés és a tanyákon végzett kutatás során mintegy 40 emberüket elfogták.25 Többszáz főnyi — bár csak vadászpuskákkal és manlicher fegyverekkel 25 Kecskeméti Á. L. — Kecskeméti Direktórium 415/1919. 2 Századok
