Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Krónika - Ünnepi ülés a Magyar Tudományos Akadémián az 1918. évi októberi forradalom 40. évfordulója alkalmából (1958. október 31.) 183

ÜNNEPI ÜLÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN AZ 1918. ÉVI OKTÓBERI FORRADALOM 40. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL (1958. OKTÓBER 31.) Az 1918. évi magyarországi polgári demokratikus forradalom 40. évfordulója alkalmából 1958. október 31-én a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Magyar Szocialista Munkáspárt Párttörténeti Intézete, a Hadtörténelmi Intézet, a budapesti Eötvös Loránd Tudomány Egyetem "Újkori és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéke és a Magyar Történelmi Társulat ünnepi ülést rendezett a Magyar Tudományos Akadémia előadótermében. Az intézetek nevében Molnár Erik akadémikus, a Történettudományi Intézet igazgatója nyitotta meg az ülést, üdvözölte a megjelenteket, majd rövid bevezető előadásában a magyar októberi polgári forradalmat megelőző történelmi korszak néhány jellegzetességéről, továbbá az 1918-as magyar októberi forradalom nemzeti és nemzetközi jelentőségéről beszélt. Az 1918-as októberi forradalomban — mutatott rá — a magyar nép újból kezébe vette sorsának intézését, hogy saját forradalmi erejével oldja meg azokat az alapvető társadalmi kérdéseket, amelyeket az 1848 óta eltelt hetven esztendő 4?elsô fejlődése nem tudott, vagy csak felemás formában tudott megoldani. Felemás függetlenség, erős feudális maradványok, álparlamentarizmus és a nemzetiségi kérdés megoldatlansága — ezek voltak azok a súlyos körülmények, amelyek az 1848-as forradalom katonai leverése következtében az 1867-es kiegyezés óta Magyarország fejlődését korlátok közé szorították! , A továbbiakban Molnár Erik azt a folyamatot vázolta, amelynek során 1848 egységes törekvése a nemzeti függetlenség és a szociális haladás megvalósítására a kiegyezés után két elkülönülő ágra szakadt. Az egyik ág, amely az 1867-es kiegyezés revízióját követelte (t. i. a függetlenségi és 48-as párt), képviselőinek osztályhelyzete következtében a nemzeti függetlenség kérdését helyezte előtérbe és mellőzte a szociális követeléseket. Ezzel a politikával viszont éppen azt a tömegerőt vesztette el, amelyet a nemzeti függetlenség ügyének megnyerhetett volna, ha a függetlenségi programot szociális programmal egészíti ki. A függetlenségi pártot tömegerejének ez az elégtelensége is arra kényszerítette — hangoztatta az előadó —-, hogy a függetlenségi program forradalmi megvalósításáról lemondjon. Ennek következtében függetlenségi programja a függetlenségi jelszavakkal űzött demagógiává alakult át, amelynek gyakorlati jelentősége az volt, hogy elterelte a figyelmet a szociális követelésekről. — A másik ág, a szociáldemokrata párt viszont a demokratikus és szociális követeléseket helyezte előtérbe és elhanyagolta a nemzeti függetlenség kérdését. Ezzel a politikával eleve lemondott arról, hogy a nemzet vezető pártja legyen, és elvesztette azt a tömegerőt, amelyet a szociális és a nemzeti követelések egyesítésével állíthatott volna maga mögé. Ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy a szociáldemokrata párt forradalmi munkáspárt helyett reformista párttá váljék. Az imperialista világháborúnak, másrészt az októberi orosz szocialista forradalomnak kellett eljönnie ahhoz, hogy a két ág egyetlen hatalmas forradalmi áradatba ömöljék össze, amely egyetlen lendülettel — ha nem is tartós eredménynyel — elsöpörte azokat az akadályokat, amelyek az Ausztriától való függés és hazánk félfeudális társadalmi berendezkedése következtében az ország továbbfejlődésének útjában álltak. Előadása befejező részében Molnár Erik a tömegek részvétele és a vezetőerő szempontjából elemezte az 1918-as magyar polgári forradalmat. Rámutatott az őszirózsás forradalomnak arra a sajátosságára, hogy nagyobb volt benne a tömegek spontán aktivitásának és kisebb az előkészítő, szervra^ő csoportoknak a szerepe. Csak az októberi lorradalom után alakult meg a magyar Kommunisták pártja, amelynek vezetése alatt a magyar nép nemcsak végrehajtotta a polgári demokratikus forradalmat, hanem ennek eredményeit meg is tartotta, majd továbbhaladt a társadalmi fejlődés magasabb foka, a szocializmus felé. Molnár Erik bevezetője után Zsigmond László, a Történettudományi Intézet h. igazgatója tartott előadást ,,Αζ Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi