Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
12 ' NEMES DEZSŐ elvnek az érvényesítésére azonban nem, vagy csak alig került sor. — A nincstelenségből szövetkezeti szektorba került parasztokról az új termés betakarítása előtt is gondoskodni kellett, mégpedig a végzett munkának megfelelő járandóság folyósításával, ami leginkább napibérek megállapítása alapján történt. Ismeretes,, liogy a földosztás elleni állásfoglalás igen súlyos politikai hiba volt, amelyet a föléledő ellenforradalmi erők hamarosan ki is használtak a munkás-paraszt szövetség megbontására. Nem csupán a tegnapi nincstelenek és a kevésföldü szegényparasztok földosztási vágyát igyekeztek demagóg módon kihasználni — földosztást ígérve a proletárhatalom megbuktatása esetére. A birtokos parasztság között hamarabb megkezdődött az ellenforradalmi aknamunka, mely azzal ijesztett, hogy a Tanácsköztársaság előbb a nagy- és középbirtokosoktól vette el minden megváltás nélkül a földet és egyéb javaikat, utána a kisbirtokos parasztság fog sorra kerülni. Az ellenforradalmi zavarkeltés először a birtokos parasztok körében ütötte fel a fejét, mert a volt cselédeknek és béreseknek a proletárhatalommal való szembeállításában kevésbé reménykedtek, s csak később tértek át — a megszállt Szegeden francia csapatok védnöksége alatt alakított ellenforradalmi „kormány" politikai manőverét átvéve — arra, hogy földosztást ígérjenek a Tanácsköztársaság leverése esetére. A Tanácsköztársaság propagandaszervei a birtokos parasztság körében megindult ellenforradalmi zavartkeltés leleplezése és ártalmatlanná tétele céljából már áprilisban — a földkérdésben kiadott kormányzótanácsi rendeletet követően — röpiratot adtak ki a birtokos parasztsághoz „Kisgazdák ! — Proletártestvérek !" címen. „Soraitokban járnak a bujtogatok, akik az új, igazságos rend ellenségeivé akarnak tenni titeket — írja a röplap. — Azzal izgatnak ezek a konkolyhintők, hogy a forradalmi kormány meg akar fosztani benneteket verejtéketek árán szerzett földjeitektől. Aljas hazugság ez, melylyel éket akarnak verni a régi rendszer megfizetett ügynökei a városi ós falusi nép közé." A röpirat közli a Kormányzótanács XXXVIII. sz. rendeletének teljes szövegét, majd megállapítja : „a kormány csak a henyélő nagybirtokosoktól vette el hatalmas latifundiumaikat, ellenben meghagyta a ti kezetekben a kis földjeiteket... A nagybirtokok urainak lakolniok kellett bűneikért, mert elsősorban az ő kapzsiságuk okozta a világháborút, az emberiségnek ezt a rettenetes szerencsétlenségét. Magyarország a világháború véres könnytengerén keresztül új életre támadva, · mint tanácsköztársaság öleli keblére minden dolgozó gyermekét." A röpirat megmagyarázza, hogy mit hozott a Tanácsköztársaság a kisgazdáknak. Letaszította „arany trónusáról a nagytőkét", s ez számukra azt jelenti, hogy ,,ezentúl nem fogják őket kiszipolyozni a bankok". Nem fenyegeti őket többé „a kereskedők uzsorája sem". Hangsúlyozza a röpirat, hogy ,,a város és a falu között meg fog szűnni az érdekellentét", s a falu „ki fog vetkőzni elmaradottságából", mert „az új irány egyik legszebb és legfontosabb feladata, hogy kultúrát vigyen a falvakba". Végül a röplap felhívja a parasztokat, hogy „akik gyűlöletet prédikálnak ez új rend ellen, juttassátok méltó helyükre, a forradalmi Törvényszók elé".16 Ε röplap tudatosítja a kisgazdák számára azt a közvetlen anyagi előnyt, amit részükre a Tanácsköztársaság hozott, s ugyanakkor a falu szocialista 16 Párttörténeti Intézet. Arch.-Α. II. 22/1V. 1118 — 1. Röpiratgyűjtemény.
