Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
154 ItÄNKI GYÖRGY Kánya továbbá közölte Erdmannsdorff-fal, hogy a nyugati hatalmak, értesülése szerint, beleegyeznek a müncheni egyezmény záradékával ellentétben álló német—olasz döntőbíráskodásba, mondván : ,,A francia külügyminiszter már korábban kifejezésre juttatta a magyar követnek azt a kívánságát, hogy lehetőleg hagyják ki a játékból. Hasonló az angol állásfoglalás is."11 S A további események azonban pár napra levették a napirendről a német— olasz döntőbíráskodás kérdését. Chvalkovsky 22-én reggel ugyanis a prágai , magyar követnek jegyzéket nyújtott át, melyben javasolta a közvetlen tárgyalások újbóli megindítását. A tárgyalások alapjául a Ribbentrop-vonal szolgálna. A csehszlovák kormány most jelentős területi engedményekre mutatkozott hajlandónak. Felajánlotta a nfintegy 11 300 km2 terjedelmű és 740 000 főnyi lakosságot magában foglaló határövezetet. Ez a zömében mezőgazdasági terület nem foglalta magában az északi völgyek bejáratánál levő városokat.1 1 ® A magyar kormány kénytelen volt beleegyezni a közvetlen tárgyalásokba, tekintettel arra, hogy a németek nem adtak határozott választ a döntőbíráskodásban való részvételüket illetően, s észrevehetően nem is nagyon akartak erre vállalkozni, mivel nem akartak sem az egyik, sem a másik fél mellett állást foglalni. Erdmannsdorf!' már 23-án este jelenti ezt az elhatározást, s közli a másnap a csehszlovákoknak átnyújtandó jegyzék fő pontjait is.117 Ezek szerint a magyar kormány követelte, hogy 1. a nem vitatott területeket, az október 27-től kezdődő három napon belül rendeljék magyar katonai megfczállás alá ; 2. a vitatott területeken, beleértve Kassa, Nyitra, Munkács és Ungvár városokat, az 1918-as cenzus alapján népszavazást kell végrehajtani, november 30-ig, nemzetközi ellenőrzés alatt. Pozsopy kérdését nem népszavazás, hanem különleges egyezmény rendezné. Az 1918-as cenzus alatt, mint az angol külügyminisztérium iratai között található jegyzék végleges szövegéből kiderül, azt értették, hogy csak azok a személyek szavazhatnak, akik 1918. október 28-a előtt itt laktak, vagy itt születtek, illetve ezek közvetlen leszármazottjai.11 8 3. Követelték továbbá az önrendelkezési jog gyakorlati megvalósítását Csehszlovákia valamennyi -nemzetisége, de elsősorban a kárpátukránok számára, nemzetközi ellenőrzés alatt. Enélkül — mutattak rá — Magyarország nem garantálja Csehszlovákia új határait. Esetleges negatív válasz esetén a vitás területekre döntőbíráskodási eljárást javasolnak, a már említett módon, tehát Nyugaton német—olasz, Keleten német—olasz és lengyel részvétellel. A magyar kormány gyors, lehetőleg 48 órán belüli választ kért. A csehszlovák kormány válasza október 26-áról kelt. Előző nap Tiso levelet írt Ribbentropnak, közölve, hogy a népszavazásba csak abban az 115 Akten IV. 88. 1. Erdmannsdorff okt. 21-i távirata. „Französischer Außenminister habe schon früher gegenüber dem Ungarischen Gesandten Wunsch erkennen lassen, mögliehst aus dem Spiel gelassen zu werden. Englische Haltung sei ähnlich." 116 Akten IV. 93. 1. Weizsäcker okt. 22 i feljegyzése. A feljegyzés további része megerősíti, hogy nem szívesen mennek bele döntőbíráskodási eljárásba. Hasonlóan nem értenek egyet Lengyelország bevonásával sem. Felveti viszont, ha mégis bevonnák a lengyeleket, ami azt jelenti, hogy elismernék érdekeltségüket ezen a területen, úgy kérjenek tőlük kompenzációt Danzignál s a Memel vidéken. 117 Akten IV. 97. 1. Erdmannsdorff okt. 23 i jelentése. 118 Az október 22-i magyar jegyzék végleges szövegére lásd : Doc. on Brit. For. Pol. Series HI. Vol. 3. 197. 1.
