Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
ADATOK A MAG Y ATI KÜLPOLITIKÁHOZ 139 lényegében a nyugati hatalmak is jóváhagyták követeléseiket.6 0 Ez utóbbi pedig egyértelmű volt azzal, hogy Jugoszláviától ós Romániától sem kell tartani, mert ilyen körülmények között ezek az országok nem kockáztathatták meg a beavatkozást. Október 1-én a románok s a jugoszlávok is különböző diplomáciai közvetítések segítségével tudatták a magyar kormánnyal, hogy a csehszlovákiai magyarlakta területek elfoglalása ellen nincs kifogásuk.61 Volt azonban az új helyzetben egy kedvezőtlen momentum is a magyar kormány számára. Pár nappal a müncheni egyezmény után ugyanis Németország nem léphetett fel megint újabb követelésekkel, a lengyel követeléseket pedig at csehszlovák kormány elfogadta. így a Csehszlovákia feldarabolására törekvő három országból Magyarország most egyedül maradt ki nem elégített követeléseivel, s az események folytán növekvő étvággyal Csehszlovákiával szemben. A magyar kormány, mielőtt bármilyen új akcióba kezdett volna, a németek véleményét kérte ki, akik Csákynak azt a tanácsot adták, hogy követeljék Csehszlovákiától igényeik azonnali békés kielégítését.6 2 2 Október 3-án a prágai magyar követ jegyzéket adott át a csehszlovák kormánynak, amelyben ,,a békés légkör megteremtése céljából" a következő intézkedések végrehajtását követelte. 1. A magyar politikai foglyok szabadonbocsátását ; 2. A magyar nemzetiségű katonák azonnali leszerelését s hazaengedését ; 3. Az élet- s vagyonbiztonság, valamint helyi rendfenntartás céljából regyes parancsnokság alatt álló csapatok felállítását ; 4. Szimbolikus területátadást, így két vagy három csehszlovák határállomásnak a magyar csapatok által történő megszállását. Mint ilyen a nyugati részen Komárom, Párkánynána vagy Ipolyság, a keleti részen a sátoraljaújhelyi pályaudvar, Csap vagy Beregszász jöhet számításba. 5. A magyar kormány október 6-án 16h -kor javasolja a tárgyalások megkezdését Komáromban.6 3 Ezek a feltételek már világosan mutatták a magyar kormány szándékait, azt, hogy követeléseit az erő helyzetéből akarja megoldani, hiszen a jegyzék nyílt beavatkozást jelentett Csehszlovákia belügyeibe. Csehszlovákia igen rossz külpolitikai helyzete, a belső ellentétek (pl. Szlovákia autonómiájának kérdése) nem tette lehetővé a magyar jegyzék nyílt visszautasítását. Ezért a csehszlovák kormány elsőrendű célkitűzése az volt, hogy a tárgyalások megkezdését elhúzza, legalábbis addig, míg Németországgal s Lengyelországgal 60 Halifax szept. 29-én táviratot küldött a Münchenben levő brit küldöttséghez. Ebben kéri, hívják fel a cseh kormány figyelmét a Magyarországnak adandó területi engedmények elkerülhetetlenségére. Doc. on Brit. Por. Pol. III. Vol. 3. 48. 1. «ι Akten zur Deutschen Auswärtigen Politik 1918 — 1945. Serie D Band IV. 9. 1. Woermann feljegyzése. 62 Uo. Weizsäcker okt. 1-i feljegyzése. 63 Akten zur deutschen auswärtigen Politik IV. 26. 1. Ugyanerről még Doc. on Brit. For. Pol. III. Vol. II. 386.1. Egy okt. 5-ről keltezett jelentés beszámol, hogy a cseh kormány az 1. pontot teljesítette, a 2. pontot elvileg elfogadta, csupán gyakorlatilag még nem tudta keresztül vinni, a 3. pontot nem tartották világosnak, a 4. pont teljesítésére is bajlandónak mutatkoztak, a Rimaszombatnál cseh területre behatolt magyar csapatok visszavonása esetén (Akten IV. 36. 1. Ilencke német ügyvivő jelentése).
