Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
ADATOK A MAGYAR KÜLPOLITIKÁHOZ 131 céljainak gyors megvalósítása mellett, most kényszerítve érzi magát, hogy a nemzetközi politikai helyzet miatt intő hangokat hallasson. Kánya úr nézete szerint a magyarok még akkor is harcolni fognak, ha 60—70% esély van csajc a sikerre. De senki sem várhatja, hogy öngyilkosságot kövessenek el." Összefoglalva : a Horthy—Hitler tárgyalások pillanatnyilag azt jelentették, hogy a magyar kormány, tartva a nyugati hatalmak beavatkozásától, visszautasította Hitler katonai szövetségre vonatkozó ajánlatát, ugyanakkor igyekezett a német szövetség lehetősége előtt végleg nem becsapni az ajtót, s ezért kisebb-nagyobb engedményeket tett, kezdetben látszólag szilárd álláspontjából. Ebben az összefüggésben szeptember elején továbbra is a bledi egyezmény hatását és jelentőségét igyekezett csökkenteni, elsősorban azt hangoztatva, hogy a bledi egyezmény csak a kisebbségi egyezmény rendezése után lép életbe, abban pedig nem sikerült még a csehekkel közös nevezőre jutni, márpedig — mint Kánya szeptember 1-én kijelentette — ,,Magyarország kitart követelései mellett Csehszlovákiával szemben minden körülmények között."3i Szeptember 6-án Imrédy is hasonló hangokat ütött meg kaposvári beszédében.35 Emellett az Egyesült Magyar Párt Csehszlovákián belül támogatást nyújtott a szudótanémeteknek. Szeptember 8-án például a Szudótanémet Párt és a Szlovák Néppárt, az Egyesült Magyar Párt és a Lengyel Komité együttesen tanácskoztak : a megbeszélésekről kibocsájtott kommüniké szerint teljesen egyetértettek az állam átszervezése s a nemzetiségi kérdés megoldása tekintetében.36 Ugyanezekben a napokban a német fenyegetőzés Csehszlovákia ellen tetőpontjára hágott. Hitler szeptember 12-i beszéde a nácipárt kongresszusán, Csehszlovákiában a szudétanémetek sorozatos provokációi, melyek számos véres incidenst eredményeztek, a Runciman-misszió3 7 látható kudarca, a cseh kormány s a szudótanémet párt közötti tárgyalások megszakadása, mindez a közeli német katonai intervenció lehetőségére utalt. Hitler tehát most már közvetlenül napirendre tűzte Csehszlovákia felszámolását s kész volt arra, hogy a döntést diplomáciai útról — szükség esetén — katonai síkra terelje. Ez világos volt a magyar kormány előtt. De közben nyilvánvalóvá vált az is, hogy a nyugati hatalmak hajlandók koncessziókat nyújtani Hitlernek Csehszlovákia rovására, hogy ezáltal a német terjeszkedési törekvéseket Kelet- és Délkelet-Európa felé irányítsák. 14-én vált ismeretessé, hogy Nagy-Britannia 70 éves miniszterelnöke személyesen utazik Hitlerhez a német agresszorral való egyezkedés céljából. Nem volt kétséges, hogy az utazás eredménye csakis Csehszlovákia feláldozása lehet. Ennek tudatában a magyar kormány még szeptember 14-én elhatározta, hogy erélyesebben bekapcsolódik a Csehszlovákia elleni diplomáciai hadjáratba. Hiszen ebben eddig is csupán a nyugati hatalmaktól való félelem tartotta vissza. Felismerve, hogy helytelenül ítélték meg a nyugati országok által Csehszlovákiának nyújtott támogatást, rádöbbenve, hogy a nyugati hatalmak 34 Doc. on Germ. For. Pol. D V. 302. 1. Erdmannsdorf szept. 1-i jelentése. 35 Uo. D V. 303. 1, Erdmannsdorf szept. 1-i jelentése. 36 Doe. on Brit. For. Pol. III. Series Vol. II. 279. 1. Newton szept. 9-i jelentése. 37 Az angol kormány 1938 nyarán Lord Runcimant küldte Prágába azzal a speciális megbízatással, hogy hozzon létre megegyezést a cseh kormány és a szudetanémetek között. 10*
