Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Nemes Dezső: A Magyar Tanácsköztársaság történelmi jelentősége 1
14 ' NEMES DEZSŐ a nemzetközi imperializmus erőit legyőzni és a szocializmust megvalósítani nincs más út, mint a munkásság, katonaság és parasztság együttes forradalmi cselekvése."1 2 A kiáltvány felszólítja a csehszlovák és román katonákat, hogy ne harcoljanak a magyar proletárhatalom ellen, hanem saját elnyomóikra fordítsák fegyvereiket. A Tanácsköztársaság támogatására és saját kapitalista kormányaik elleni harcra hívja fel az angol, francia, olasz és német munkásokat és az egész világ proletariátusát. A Kormányzótanács megalakulását a lakoSság országszerte lelkesen üdvözölte. A Népszava 1919. március 25-i száma tudósít a vidéki dolgozóknak a Tanácsköztársasághoz való csatlakozásáról. „A márciusi forradalom híre — írja a lap — szélvészként elterjedt az ország minden részén ... Az a lelkesedés és elszántság, amely a főváros munkásságának magatartásában megnyilvánult, a vidéken .is megtalálta a felismeréshez vezető utat." A tudósítás pl. Győrből közli : „Vasárnap délelőtt a Széchenyi téren nagyarányú népgyűlés volt, amelyen óriási tömeg vett részt. . . Határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kimondja a népgyűlés, hogy üdvözli a magyar és az orosz-szovjet kormányokat és Lenint, a proletárok apostolát. Felszólít mindenkit, hogy fokozottabb mértékben dolgozzék, mert most mindenki saját magának dolgozik, s aki pedig nem dolgozik, az lépjen be a Vörös Hadseregbe és védje meg azt az országot, amely immár a proletároké." A tudósítás Debrecen, Nyíregyháza, Békéscsaba, Esztergom, Székesfehérvár, Sopron, Szombathely és más városok csatlakozásáról is hírt ad. Más lapokban is megjelentek hasonló tudósítások : ezek azonban csak az események egy részéről tájékoztatnak. Valóban a Tanácsköztársaság államigazgatási szervei napok alatt az egész országban létrejöttek. Az egyesült munkáspárt, a szakszervezetek, a már korábban létesült munkás-, katona- és paraszttanácsok a győzelmes forradalom olyan szervezett erőit jelentették, amelyek azonnal át tudták venni a hatalmat, a közigazgatási szervek irányítását és részben végrehajtották azok átszervezését. A politikailag teljesen csődbe került burzsoázia liudapesten is ellenállás nélkül adta át a hatalmat az egyesült munkásság forradalmi erőinek, és hasonlóképpen járt el a proletárforradalom váratlan és gyors budapesti győzelmétől megzavarodott vidéki burzsoázia és földbirtokos osztály is. A szociáldemokrata párt áttérése a proletárdiktatúra lenini elvére és egyesülése a kommunista párttal — mint ismeretes — súlyos hibákkal terhelten, a tanácshatalomhoz látszatból csatlakozó jobboldali reformista elemeknek az egyesült pártban való meghagyásával ment végbe. Ezek frakciós tevékenységét eltűrte, aminek veszedelmes hatása nemsokára megmutatkozott. Az egyesülés ténye azonban mégis nagy győzelme volt a kommunisták ós baloldali szocialisták harcban megtermett forradalmi frontjának. A két párt egyesülése képtelenné tette a csődbe került volt uralkodó osztályokat bármiféle komoly ellenállásra a proletariátus forradalmi erőivel szemben, a fővárosban is, meg a vidéken is. Ezzel együtt járt az is, hogy a közigazgatási apparátus emberei szinte egymással versenyt futva tettek hűségesküt a proletárhatalomnak. Egy részüket magával ragadta a forradalmi hazafiság nagy fel% 12 Vörös Űjság, 1919. márc. 23. A kiáltványt német, angol, francia, cseh és román nyelven szikratávírón adták hírül a világnak.
