Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Ránki György: Adatok a magyar külpolitikához a Csehszlovákia elleni agresszió idején (1937–1939) - 117
118 RÁXKI GYÖRGY A magyar kormány bármily nagyra is értékelte a fasiszta Olaszország külpolitikai szövetségét — már csak azért is, mert megszűnt külpolitikai izoláltsága —, ekkor már többé-kevésbé tudatában volt annak, hogy Trianon revíziója csakis mint a versaillesi békerendszer nagyobbméretü revíziója képzelhető el, ennek kezdeményezésére pedig Olaszország önmagában nem elég erős. Ezért is igyekezett Bethlen a 20-as évek végén számos alkalommal a weimari Németország egyre reakciósabbá váló kormányaival kapcsolatot keresni.3 Elképzelése szerint a német—olasz szövetség lehetett volna az a mag, mely köré a versaillesi békeszerződéssel elégedetlen országok tömörülhetnek. Valóban, Hitler hatalomrajutása, a nyílt agresszív fasiszta Németország megszületése 1933 januárjában jelentős biztatás volt a magyar uralkodó osztály számára is, melynek kormányelnöke ekkor már Gömbös volt. Alig egy hét telt el Hitler kancellári kinevezése után, midőn Kánya, Magyarország akkori berlini követe, megjelent a Wilhelmstrassén Gofflbös baráti üzenetével.4 Néhány levélváltás után 1933 júniusában Gömbös mint az első külföldi államférfi meglátogatta Hitlert. A megbeszélés — melynek tartalmáról csak közvetett úton van tudomásunk — nem volt minden csalódástól ment a magyar kormánykörök részére. Hitler ugyanis kifejtette, hogy hajlandó támogatni a magyar uralkodó osztályok revíziós igényeit, de egyúttal utalt arra is, hogy Magyarország nem számíthat revíziós igényeinek mindenoldalú kielégítésére. Ezért célkitűzéseit egy ország ellen kell összpontosítania, s Hitler ezt az országot Csehszlovákiában jelölte meg. Ezzel szemben — mutatott rá Hitler — részben Romániával, de különösképpen Jugoszláviával szemben — mely ellen pedig az olasz szövetség éle irányult — fel kell hagyniok a nyíltan agresszív külpolitikával. Ennek a külpolitikai koncepciónak Csehszlovákiára vonatkozó része osztatlan örömet keltett ugyan, de a javaslat másik oldalának elfogadása bizonyos időbe tellett. Csak a második Gömbös-kormány tette magáévá többé-kevésbé ezt a külpolitikai irányvonalat,® melyet egyébként Hitler több más délkelet-európai politikussal folytatott beszélgetés során is kifejtett.6 A fenyegető fasiszta német agresszió veszélyét elsőnek a Szovjetunió ismerte fel, s csatlakozva a Népszövetséghez, tevékeny külpolitikába kezdett a kollektív biztonsági rendszer megteremtése céljából. Ε politika eredményeként született meg a szovjet—francia szerződés, mely a német agresszióval 3 Deutsches Zentralarchiv Potsdam, Auswärtiges Amt Abt. II. — 4300. Curtius 1928. dec. 14-én beszélgetést folytatott Bethlennel, melynek során, mint Curtius feljegyzéséből kitűnik, Bethlen politikai közeledést keresett Németországhoz, s szemrehányást tett neki, hogv a német kormány miért nem támogatja jobban Bethlenéket. 4 Uo. 40834/3. 5 Kozma Miklós, Gömbös belügyminisztere, midőn 1936 végén németországi látogatása során erre ismét felhívják figyelmét, ezt világosan leszögezi. Országos Levéltár (a továbbiakban O. L.) Kozma iratok 7. csomó, Berlini út. 6 Hitler Guido Schmidt osztrák külügyminiszternek a következőket mondta : „Én nem látom alkalmasnak, ha Budapest minden irányú revízióra támaszt igényt. Ezt nem lehet megvalósítani, sikert lehet elérni talán katonai és politikai nézőpontban a revízió tekintetében egy irányban, de nem a kívánságok teljes listájával. Románia és Jugoszlávia sokkal fontosabbak nekem, mint a bolsevizmus elleni harc támaszai, semhogy megengedjem, hogy háborúval vagy háborús fenyegetéssel gyengítsék őket." Doc. on Germ. For. Pol. 340. 1. ,,Ι do not consider it opportune if Budapest now raises claims for revision in every direction. This cannot be achieved ; one might, perhaps, from military and political viewpoints, succeed with one such claim for revision in one direction but not with the whole list of these wishes. Rumania and Yugoslavia are more important to me as outposts against Bolshevism than if they were weakened by war or threats of war."
