Századok – 1959

ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70

AZ OSZTRÁK—MAGYAR MONARCHIA SZÉTTÖRÉSE hatalmakat illette. Párizsban, Londonban és Washingtonban aggodalommal figyelték a Bécsben, de főleg Budapesten erősödő forradalmi mozgalmakat. Jelentésében, melyet november 5-én küldött Lansinghez, a berni amerikai követ, Stovall nem nagy bizakodással tekint a Károlyi-kormánynak azon küldetése elé, hogy a forradalom továbbfejlődését és a bolsevizmus terjedését megakadályozza.20 3 * A burzsoá rendszernek az 1918-as polgári-demokratikus forradalom győzelme után hatalomra jutott utolsó tartaléka, a függetlenségi párt, a radikálisok és jobboldali szocialisták alkotta koalíció kormánya20 4 kezdettől fogva ingatag alapon állott belpolitikai téren, és ez nagy mértékben kihatott külpolitikai helyzetére is (és viszont). Az imperialista ellentéteken túl20 5 a Károlyi-kormány magatartását nem utolsó sorban az döntötte el, mennyi­ben tud eleget tenni azoknak a követeléseknek, melyeket vele szemben angol, francia, olasz és amerikai részről egyrészt a forradalom leverése, másrészt a Szovjetoroszország elleni intervenció érdekében felállítottak. Amidőn Káro­lyiék november 13-án elfogadták ós aláírták Belgrádban a Franchet d'Esperay által diktált feltóteleket,20 6 azoknak nemcsak az volt a feladatuk, hogy Magyar­országot a Németország elleni támadás céljából átvonulási területül biztosít­sák, hanem azzal egyidőben vagy közvetlen lezárulása után a szovjetellenes intervenció érdekében hídfőállássá építsék ki.20 7 A Monarchia romjain létrejött nemzeti államok élére került megalkuvó és ellenforradalmi kormányzatok között, tartoztak légyen akár a győztesek, akár a legyőzöttek táborába, versenyfutás kezdődött a győztes imperialista nagyhatalmak kegyeiért. Érdemeket és elismerést csak az szerezhetett, amely nagyobb biztosítékot jelentett vagy igért a forradalmi mozgalmak és Szovjet­oroszország elleni akciók folytatásához. Az Ígéretek teljesítését a belső poli­tikai erőviszonyok alakulása természetesen befolyásolta. Minthogy Magyar­országon a forradalom, a baloldali erők tevékenysége, különösen a kommu­nista párt megalakulása után, a szocialista forradalom irányában kezdett továbbfejlődni, ezt az új nemzeti államok reakciós körei érvként igyekeztek felhasználni az Európa újjárendezését intéző győztes imperialista nagyha­talmaknál, nem utolsósorban annak érdekében, hogy túlzott területi nyere­ségekre tegyenek szert. Mindez nem érintheti azt a történetileg alapjában helyes tényt, hogy a Monarchia széttörése és a nemzeti függetlenség kivívása szükségszerű és pozitív volt. Ilyen értelemben foglalt állást minden alkalommal a győzelmes 203 F. R. 1918. Suppl. 1. I. k. 472—474.1. Stovall (Svájc) Lansinghez 1918. nov. 5. 204 Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar feltámadás. 21. 1. — Memoirs of Michael Károlyi. 127. 1. 205 Horváth Jenő: i. m. 8. 1. — Paul Azan: Franchet d'Esperay (Paris, 1949). 226. 1. 206 Horváth Jenő: i. m. 8—32.1. — Azan: i. m. 224—235. 1. 207 Azan: i. m. 211 — 216., 239 — 252. 1. — Général Mordacq: Le ministère Clemen­ceau. Journal d'un témoin (Paris, 1930). II. k. 331 — 336.1. — A későbbi fejleményekre és a Vyx-jegyzék előzményeire és értelmére — többek között — fényt vet Foch előterjesz­tése a Tizek Tanácsa 1919. febr. 25-i ülésén. (L.: F. R. P. P. C. 1919. IV. k. 122 — 123. 1.) és Tasker H. Bliss tábornoknak Wilsonhoz intézett két memoranduma (1919. márc. 28.). L.: R. St. Baker: Woodrow Wilson. Memoiren und Dokumente.. . III. k. 209 — 214. 1. 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom