Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70
AZ OSZTRÁK—MAGYAR MONARCHIA SZÉTTÖRÉSE hatalmakat illette. Párizsban, Londonban és Washingtonban aggodalommal figyelték a Bécsben, de főleg Budapesten erősödő forradalmi mozgalmakat. Jelentésében, melyet november 5-én küldött Lansinghez, a berni amerikai követ, Stovall nem nagy bizakodással tekint a Károlyi-kormánynak azon küldetése elé, hogy a forradalom továbbfejlődését és a bolsevizmus terjedését megakadályozza.20 3 * A burzsoá rendszernek az 1918-as polgári-demokratikus forradalom győzelme után hatalomra jutott utolsó tartaléka, a függetlenségi párt, a radikálisok és jobboldali szocialisták alkotta koalíció kormánya20 4 kezdettől fogva ingatag alapon állott belpolitikai téren, és ez nagy mértékben kihatott külpolitikai helyzetére is (és viszont). Az imperialista ellentéteken túl20 5 a Károlyi-kormány magatartását nem utolsó sorban az döntötte el, mennyiben tud eleget tenni azoknak a követeléseknek, melyeket vele szemben angol, francia, olasz és amerikai részről egyrészt a forradalom leverése, másrészt a Szovjetoroszország elleni intervenció érdekében felállítottak. Amidőn Károlyiék november 13-án elfogadták ós aláírták Belgrádban a Franchet d'Esperay által diktált feltóteleket,20 6 azoknak nemcsak az volt a feladatuk, hogy Magyarországot a Németország elleni támadás céljából átvonulási területül biztosítsák, hanem azzal egyidőben vagy közvetlen lezárulása után a szovjetellenes intervenció érdekében hídfőállássá építsék ki.20 7 A Monarchia romjain létrejött nemzeti államok élére került megalkuvó és ellenforradalmi kormányzatok között, tartoztak légyen akár a győztesek, akár a legyőzöttek táborába, versenyfutás kezdődött a győztes imperialista nagyhatalmak kegyeiért. Érdemeket és elismerést csak az szerezhetett, amely nagyobb biztosítékot jelentett vagy igért a forradalmi mozgalmak és Szovjetoroszország elleni akciók folytatásához. Az Ígéretek teljesítését a belső politikai erőviszonyok alakulása természetesen befolyásolta. Minthogy Magyarországon a forradalom, a baloldali erők tevékenysége, különösen a kommunista párt megalakulása után, a szocialista forradalom irányában kezdett továbbfejlődni, ezt az új nemzeti államok reakciós körei érvként igyekeztek felhasználni az Európa újjárendezését intéző győztes imperialista nagyhatalmaknál, nem utolsósorban annak érdekében, hogy túlzott területi nyereségekre tegyenek szert. Mindez nem érintheti azt a történetileg alapjában helyes tényt, hogy a Monarchia széttörése és a nemzeti függetlenség kivívása szükségszerű és pozitív volt. Ilyen értelemben foglalt állást minden alkalommal a győzelmes 203 F. R. 1918. Suppl. 1. I. k. 472—474.1. Stovall (Svájc) Lansinghez 1918. nov. 5. 204 Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar feltámadás. 21. 1. — Memoirs of Michael Károlyi. 127. 1. 205 Horváth Jenő: i. m. 8. 1. — Paul Azan: Franchet d'Esperay (Paris, 1949). 226. 1. 206 Horváth Jenő: i. m. 8—32.1. — Azan: i. m. 224—235. 1. 207 Azan: i. m. 211 — 216., 239 — 252. 1. — Général Mordacq: Le ministère Clemenceau. Journal d'un témoin (Paris, 1930). II. k. 331 — 336.1. — A későbbi fejleményekre és a Vyx-jegyzék előzményeire és értelmére — többek között — fényt vet Foch előterjesztése a Tizek Tanácsa 1919. febr. 25-i ülésén. (L.: F. R. P. P. C. 1919. IV. k. 122 — 123. 1.) és Tasker H. Bliss tábornoknak Wilsonhoz intézett két memoranduma (1919. márc. 28.). L.: R. St. Baker: Woodrow Wilson. Memoiren und Dokumente.. . III. k. 209 — 214. 1. 7*
