Századok – 1959
ÉVES TARTALOMJEGYZÉK - Tanulmányok - Zsigmond László: Az Osztrák-Magyar Monarchia széttörése és a nemzetközi erőviszonyok 70
96 ZSIGMOND L-ÍSZLÓ politikai koncepcióját, amely alapelveiben a Kossuth-i konföderáció koncepcióját tette magáévá.18 3 Jászi maga a múltban egy ideig a „Közópeurópa", a „Mitteleuropa" gondolatvariáció híve volt. Ennek a tervnek — írja korábbi álláspontja igazolására Jászi — megvolt a létjogosultsága mindaddig, amíg a központi hatalmak védekezésben voltak és a cári Oroszország ránehezedett Kelet- ós Délkelet-Európára.184 A cárizmus bukásával azonban új helyzet állott elő, mondja a maga meB,tegetésére Jászi, ós ezenfelül Németország és a Monarchia által Breszt-Litovszkban ós Bukarestben diktált békeszerződések eltemették a demokratikus és békeszerető Közép-Európa lehetőségét. Jászi érvelése, amelyben van helyes mag is, igen tanulságos főleg abból a szempontból, hogy kulcsát adja annak, miként jutott el Jászi — történetileg teljesen más helyzetbén — Kossuth koncepciójának a felelevenítéséhez. Igaza volt Jászinak annyiban, hogy a német imperializmus és militarizmus, valamint a roskadozó Habsburg-birodalom Kelet- és Délkelet-Európa népeinek halálos ellensége. Helyesen ismerte fel, hogy az oroszországi februári forradalom új helyzetet teremtett Ausztria-Magyarország szempontjából is. De nem akarta, vagy nem tudta felismerni, hogy a fordulatot teljessé és véglegessé csupán a szocialista forradalom győzelme tette 1917 novemberében. Viszont Jászit éppen a polgári-demokratikus forradalom továbbfejlődése és a proletárforradalom győzelme riasztotta el és a megrémült kispolgár szemszögéből tekintve a fejleményeket, egyenlőségi jelet vont az imperialista Németország és a szocialista Szovjetoroszország közé. így jutott el Jászi a Kossuth-i koncepcióhoz18 5 oly történeti periódusban, amelynek a régihez semmi köze sem volt, és éppen ezért elkerülhetetlen volt, hogy felújításával egyidejűleg erőszakot ne kövessenek el az eredetin és ne fosszák meg igazi értelmétől. Hogy Jászinak mily elméleti bakugrást kellett végeznie, hogy a Kossuth-i dunakonföderációs koncepciót — a sors iróniája folytán — Ausztria-Magyarország létjogosultságának az igazolására használja fel, azt legjobban saját szavaival lehet illusztrálni. „A Dunaszövetség terve tehát nem volt történietlen utópia — összegezi véleményét Jászi —, hanem részben korai, részben szűkre szabott volt. Végső fokon osztrákellenes koncepció volt, jóllehet a történeti feladat éppen abban áll, hogy mi a régi Ausztriát fejlesszük és korszerűsítsük, hogy a Habsburg-dinasztiát ezáltal alkalmassá tegyük arra a történelmi küldetésre, amely egy élesen látó franciának ítélete szerint — ne felejtsük el, hogy a világháború negyedik évében írta ós ezzel felújítja a legjobb angol és francia publicisztika hagyományait, — a szabad népek konföderációjának a megszervezésében áll a Dunánál és a Visztulánál."18 6 A francia publicista, akire Jászi hivatkozik: Joseph Reinacli, akinek „Le problème des États-Unis d'Orient", már címében is sokat sejtető cikke 1918 elejón jelent meg a „La revue politique internationale" nevű folyóiratban. A szerkesztésében résztvevő Hauguenin, François-Poncet, Massigli187 a francia imperializmus szélső szárnyát képviselték, a forradalmi mozgalmak és Szovjet-183 Jászi Oszkár: Magyar kálvária, magyar feltámadás. A két forradalom értelmei jelentősége és tanulságai. (Bécs, 1920). 9. 1. — Memoirs of Michael Károlyi... 41—42. 1. 184 Oskar Jászi: Der Zusammenbruch. .. V. 1. 186 Uo. VI. 1. 186 Uo. 93. 1. 187 Vályi: i. cikk 35. 1.
